Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

330 Horusitzky Henrik 2.30— 3.00 m sárgás homokos agyag, mállott kiscelli agyag, 3.00—10.80 m szürkés, kötött agyag, kiscelli agyag, 10.80—11.30 m szürkés, sárgás, foltos agyag, kiscelli agyag, 11.30—14.00 m szürkés, kékes, foraminiférás kiscelli agyag. A vízszint a fúrólyukban, felülről számítva 4.30 m mélyen áll, ami az A. t. szinthez viszonyítva 113.70 méternek felel meg. A fúrtlyuk vízének a hőmérséklete 13.00 méter mélységben volt 11.6 C fok. A fúrtlyukból- vett vízminta, Rétfalusi Lajos székesfővárosi vegyész elemzése alapján: Szulfáttartalma (S0

3) 517.80 mgr/lit. és Nitrát reakciója gyengén pozitív, Nitrit reakciója gyengén pozitív, Ammónia reakciója negatív. A ház udvarán levő első, kézi szivattyús, használatban levő kút vize, dr. Sarló Károly osztályvezető-fővegyész elemzése alapján a következő alkatrészekből áll: Cl Chloridok ... 224.0 mgr/lit. o

2 Oxygén a szerves anyagra .. 1.6 „ NA Nitrátok ... 569.6 „ N

20

3 Nitritek ... i. gy. ny. NH

3 Ammónia 0.0 „ CaO Mész ... 808.0 „ MgO Magnézia ... 247.5 „ so

3 Sulfátok ... 1146.2 „ Fe Vas 0.1 Mn Mangán 0.0 „ Összes szilárd maradék ... 3761.0 „ Lugossági fok (Lunge szerint) 2.8 „ Összes keménység (német fokban) ... 115.4 „ Változó keménység 7.8 „ Állandó keménység ... 107.6 „ A fenti elemzéshez Sarló Károly fővegyész a következő megjegyzést fűzi: „A vizsgált kútvíz a korhadás végső termékeit — a nitrátokat — igen nagy mennyiségben tartalmazó, rendkívül kemény és főleg igen sok gipszet tarta'lmazó víznek bizonyult. A mostani vizsgálat adatai és a régebbi elemzések (1906 és 1933) eredményei azt mutatják, hogy a víz igen nagy mértékben és az egyes alkotórészekre nézve nem arányos viszony szerint felhígult, aminek következtében az ásványvíz fogalmának egyik legfontosabb és legjellemzőbb ismérvét és kellékét: t. i. az állandó összetételt erősen nélkülözi."