Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

298 Horusitzky Henrik tartalmaznak, s ha valamely elemzés esetleg valamivel többet mutat is ki, akkor annak S0

3-tartalma szennyezéstől, szerves anyagok bomlásából származik. A kútvölgyi domboldal hasonló felépítésű. Alul budai márgából áll, amely felett nem lehetetlen, hogy bizonyos magasságban már pannonkori képződmény húzódik, s ez továbbítja a plató alól származó vizet. Ennek igazolása nagyon sok fúrást igényelne. De az sem okvetlen szükséges a víz továbbításához, hogy itt még a fiatal pannonkori homokos rétegek legyenek jelen. Ezek helyett a lösz, de a fekete mocsárföld is, aminőt a hegyoldalon eleget lehet találni, úgy a fúrólyukakban, mint a felszínen, ahol az állandó vizenyős föld árulja el a források jelenlétét, alkalmas a víz vezetésére. Kotsis Szilárd székesfővárosi főmérnök szíves közlései alapján a György Aladár-úton, a Csipke-út és a Cinege-út környékén, állandóan nedves a talaj, amiről magam is meggyőződtem. Ott is az említett okokból származik a talaj nedvessége. A Csermely-úton is kibuggyan többhelyütt a forrásvíz, pl. a 9. számú ház előtt, ahol a víz 9.0 C fokú. A Béla király-út és a Janka-út sarkán, valamint a Szillassy-út 6. számú ház előtt is mutatkozik kis forrás, amely vízkibuggyanásokat azonban nem a pannonrétegekből származóknak vélem. Ellenben a Béla király-út 3. számú háztelken levő kút, amelynek mélysége 2.60 méter és az Eötvös báró-út 10—12. számú telken levő kutak pannonrétegekből származó vizet tartalmaznak. Ez az egész domboldal állandóan vizenyős, a budai márga feletti takaró egészen át van nedvesedve. Kisebb rogyásokat is lehet e területen észlelni. Az itt építkezni szándékozóknak feltétlenül figyelmébe ajánlandók e viszonyok, amelyek a Béla király-út környékén a földtömeg hordképességét, helytállóságát befolyásolják. Két árok húzódik e területen, amelyek közül a Béla király-kútjától lefolyó árok pataknak is mondható, s a Város-kúttól induló mélyen kierodált árok ugyancsak kis csermelynek felel meg. Mind a két árok az ördögárok völgyébe torkollik, közöttük a domboldal alsó részén kiscelli agyag fordul elő. A Vízivárosi régi temető, a Budakeszi-út és a Kútvölgyi-út közötti lejtő, lösszel fedett kiscelli agyagból áll, ahol a Júlia-utca tengelyébe eső részén állandóan felbuggyan több-kevesebb víz. Itt Sunavecz Mihály Beszkárt főfelügyelővel együtt jelöltük ki a fúrásokat, amelyekből azt látjuk, hogy éppen a legalsó részre, a villamos sínek mentén igyekszik mindkét oldalról a víz, a talajvíz és a temetői oldalról kisebb mértékben lefolyó rétegvíz is. A két víz egymással való találkozásánál tör felfelé elsősorban a délnyugatról leszivárgó víz. Ezt a területet is csuszamlásos területnek nézem, ahol az építkezések óvatosságot igényelnek. A víz itt