Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája
'112 Horusitzky Henrik kékesszürke, homokos agyag, Ebbe 1—14 méterig fúrtak bele. A legmélyebb fúrás a Duna 0 pont alatt 40 méter mélységig hatolt le. Az alsó mediterránkori agyagból kiemelt vízminta a 8. sz. lyukból, a Duna U pontja alatt 29.5 m mélységből, csak gyengén lúgos és a S0 3 tartalma 86.0 mgr/lit. A Duna medrét először 1—5 méter vastag folyami kavicsos, homokos hordalék képezi, a 0 pont alatt kb. —1.7 4.4 méternél, azután az emiitett hordalék alatt közvetlenül, felső oligocén kori kemény, sárga, homokos agyag, homokkő rétegekkel váltakozva, települ, 4.4—5.75 m-töl kezdve. Ezen homokot 11—17 méterig terjedő vastagságban, a Duna 0 pontja alatt —15.0 21.6 méterig fúrták át. A mederfenéken három törési vonalat is feltüntet a szelvény, még pedig a mediterrán és felső oligocén között, a felső oligocén rétegekben s végül a Duna jobboldalán a felső- és középső-oligocén között. A Duna jobboldalán a jobboldali pillértől nyugatra először ugyancsak feltöltött területtel találkozunk, amely a baloldalihoz hasonló anyagból áll és a Duna 0 pontja felett is 8 méter körüli magasságban fekszik. A feltöltés itt 7—9 méter vastag és alsó szintje átlagosan a Duna 0 pontnál érhető el. Az utolsó, 26. sz. fúrásnál a fúró vékony öntéstalajra akadt, különben homokos-kavicsos rétegek, 7—9 méter vastagságban fordulnak itt elő. A kavics itt elerodált, majdnem vízszintes síkságra rakódott le, amelynek alja csak 8.65—9.20 méter között váltakozik. A kavics feküje részben a felső oligocén kori, úgynevezett Pectunculus obovatus homokkomplexus, részint a középső oligocén kori kiscelli agyag. A pillér közelében a fúró mind a két rétegben dolgozott, míg a 23—26. számú fúrásoknál csak a kiscelli agyagban mozgott. A Duna jobboldalán azonban valamennyi fúrással lehatoltak a kiscelli agyagig. A legmélyebb fúrások itt a 20. és a 23. sz. fúrások, amelyekben a fúrólyuk feneke a Duna 0 pontja alatt —41.86 és —38.7 méter volt. A 20. sz. fúrásnál a kavics alján kb. 9 méternél a Duna szintje alatt a lúgosság 4.6 és a S0 3 tartalom 133.1 mgr/lit. A 23. sz. fúrásnál, ugyancsak a kavics határnál, hasonló mélységben a lúgosság 8.87 s a szulfát mennyisége 275.1 mgr/lit. A 24. számú fúrásnál kissé belefúrva a kiscelli agyagba, tehát a Duna 0 pontja alatt 12 m-ig a víz csak gyengén lúgos, de szulfát tartalma 170.0 mgr/lit. 14. Az 1920. évi kutak jegyzéke és a magas talajvízállás. Az I. kerületnél idézett Székesfővárosi rendeletre az I. kerület elöljáróságának ezen rendeletre adott jelentése alapján, (mert a XI. kerület akkor még az I. kerülethez tartozott), az akkor összeírt kutak 6 mezőőri járásból, az alábbi jegyzékben megjelölt székesfővárosi mezőőrök szerint a következőkép oszlanak meg az 1920. évben:
