Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 meneti képződmény takarja. Ezt az átmeneti képződményt a térképen a repülőtérre vonatkozó külön jelmagyarázó szerint jelöltem s feltüntettem az átmeneti képződmény határait a középső és a felső oligocén felé. (L. a nagy térképet.) A megejtett fúrások alapján a 180/1, 180/2, 180/3 és 180/4. számú fúrásokban az altalaj felső oligocénnak bizonyult, 180/5. és 180/6. és a tér közepén a 180/9. számú fúrásban az átmeneteket lehetett konstatálni, míg a 180/7. és 180/8. számú fúrásokban már tiszta kiscelli agyagot hozott fel a fúró 8.00—9.00 méter mélységből. Az átmeneti szintben 15.00 m-ig és a felső oligocénben 6.00—14.00 méterig fúrtunk le. A 32. szám úábrán, amely a budaörsi repülőtér geológiai szelvényeit ábrázolja, a jelmagyarázatban az oligocén felírás alatti két kocka közül a vonalkás jelzésű a felső oligocént és a felső és középső oligocén közti átmeneti zónát jelzi, míg a pontozással váltakozó vonalkás jelzés csupán a középső oligocént jelenti. A talajvíz szintjét Posewitz-cel egybehangzóan a legmélyebben a felszín alatt 4.70 m-nél állapítottam meg. A felsőbb szintek észlelésemkor Posewitz adataihoz képest már változtak. A legkisebb mélységben a repülőtér nyugati szélén állott a vízszint, még pedig 0.80 m mélységben 1938. év május hó 14-én. Az adataink közti eltérés semmi fontossággal nem bír. A Posewitz Guido (408) jelentésében foglalt megállapítások közt a repülőtér elvizesedésével kapcsolatban a leglényegesebbnek azt a megfigyelést tartom, mely szerint, míg a kavicsos rétegben a megütött talajvíz szintjét egy hét leforgása alatt alig változtatta meg, addig a mélyebben fekvő agyagrétegben a talajvíz egy nap leforgása alatt gyakran 0.5 m-t is emelkedett. Hasonló talajvízszint emelkedést én is megfigyeltem, még pedig az 180/5. és 180/9. számú fúrások kivételével a többi fúrásokban a vízszint rövid időn belül 0.40—0.80 m-rel emelkedett, amint a fúró a mélyebb vízszintet is megnyitotta. A repülőtéren ezek szerint kétféle víz fordul elő. A felső víz a holocén takaróban mozgó talajvíz, amely főleg északról, részint nyugatról ~ szivárog a repülőtérre, s a másik a rétegvíz, mely főleg északkeletről ered. A rétegvíz bizonyos nyomás alatt áll, s ezért, ha a víztartó réteget megnyitják, a víz több cm-rel felemelkedik és a felsőbb talajrétegben terül el, ahonnan azután már csak elpárolgás útján tud eltávozni. A terület alagcsövezése ellen nem emelhető kifogás. Az alagcsövek bizonyos távolságig kétségtelenül összegyűjtik és levezetik az ilyen víztelenítési mű bizonyos vízmennyiségét. Ismerve azonban a plasztikus agyagnak vizet át nem bocsátó képességét, az alagcsövek hatási távol-