Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 Ismerve a keserűvizek keletkezését, nyilvánvaló, hogy az egész védő területet óvni kell a beszennyezéstől. Vigyázni kell, hogy e területre na­gyobb trágyamennyiségeket ne szállítsanak, a védőterületen belül pöce­gödrőket lehetőleg ne ássanak (vagy legfeljebb tőzeges rendszerűeket), és hogy oly gyártelepek itt ne létesüljenek, amelyek szennyvizet termel­nek. Temetők létesítése sem volna ezen védőterületen belül engedé­lyezhető. A Ferenc József- és az Apenta-keserüvíz-telep. Mint az előbbi rö­vid ismertetésben láttuk, a Saxlehner cégnek az őrmezői völgyületben is vannak parcellái, még pedig 5 darab, 22 kúttal. Ehhez járul a Hirschler Mór tulajdonát képező 3 parcella, 34 kúttal és az Apenta részvénytársa­ságnak szintén 3 parcellája, 29 kúttal. Az őrmezői keserűvíz-telep az új Balatoni-müút és a Péterhegyi-határút között fekszik. A Hirschler tulajdonát képező keserűvíz ,,Ferenc József"-keserűvíz név alatt van forgalomban. Egy részvénytársaság tulajdonát képező keserűvíz „Apenta" néven ismeretes. Az utóbbi víz egy időben „Rákó­czi"-keserűvíz néven is szerepelt. Valamennyi kút körülbelül egyforma minőségű vizet szolgáltat és hozzávetőleg egy-egy kút naponta kb. 1000 liter felhasználható vizet ád. Sokban függ azonban a kútviziek minősége attól, hogyan termelik ki a vizet és hogyan palackozzák. Mind a két utóbb említett keserűvíz jóval később került forgalomba, mint az első­rangú hatással bíró „Hunyadi János" gyógyvíz. A Hirschler Mór tulajdonát képező őrmezői Ferenc József-keserűvízű kutak engedélyokmányának a száma 126.525/1911., amely a Saxlehne­rével egyidőben állíttatott ki és ugyancsak fíartóky József földmívelésiigyi államtitkár írta alá 1911. év dec. hó 7-én. Az Apenta részvénytársaságnak az őrmezői-dűlőben levő keserű­vizű kútjai részére engedélyezett védőterület okmányának a száma 21.848/1918., amely okmányt 1918. év nov. 21-én Rakovszky György földmivelésügyi államtitkár írta alá. 10. A Repülő-tér. Az 1935. évben határozták el, hogy Budapest és Bu­daörs határán, 165 katasztrális holdnyi kiterjedésű területet fognak re­pülőtérnek kisajátítani. A kisajátítás megtörtént, s utána azonnal hozzálát­tak a kissé egyenetlen lapály kiegyengetéséhez, majd a terület vízi vi­szonyait is részletesen áttanulmányozták. A repülőtér talajviszonyainak vizsgálatát dr. Posewitz Guidó-ra (408) bízták, akinek részletes beszá­molójából sok értékes adatot a jelen, dióhéjba foglalt, ismertetésemben is felhasználok. A közforgalmi repülőtérnek nem egészen szerencsésen kiválasztott területére vonatkozólag a következőket adhatom elő.

Next

/
Thumbnails
Contents