Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik keveredik. A lösz és a kiscelli agyag közti közelebbi viszonyokat a talajvíz, esetieg rétegviz fellépését az egyes dűlőkkel kapcsolatban külön-külön tárgyalom. A Szent Gellérthegy alatti gellérthegyi-dülő, mondhatjuk a Szent Imre-útig terjed. Magasabb helyeken a lösz csak 1—2 méter vastag, lejjebb azonban 10, sőt 15 méter vastag löszre is akadtam. A Somlói-út és Kovács-lépcső sarkán (31. sz. pont), a feltöltés alatt azonnal kiscelli agyagra akadt a fúró. Talajvizet e területen mindenütt észleltem, éspedig meglehetős magas víznívóval. Felülről számítva, átlagosan megadva, a víz 3 méter körüli mélységben kering. Meglehetős sok víz folyik itt le a Szent Imre herceg-út felé, ami a Ciszterci-rendi Nagyboldogasszony plébánia helyén, Szent Imre hercegútja 3. szám alatti építkezés alkalmával észlelhető volt. Tőle keletre eső Himfy-utca sarkán állandó forrás volt, vagy talán még most is van. A terület tehát vízdús, s célszerű felhívni a figyelmet arra, hogy e terület csúszamlásokra hajlamos. A Sasadi dülö a Sashegy alján fekszik. Közvetlenül a Sashegy déli lejtőjéről nem beszélhetek, inert onnan nem állnak adatok rendelkezésemre. A Zólyomi-közben lévő három fúrás csak löszben dolgozott. A Dajka Gábor-utcában a holocémt sem hatotta át a fúró, s már 4—5 m mélységben talajvízre akadtak. A víz szulfáttartalma 700—800 mgr/1. A Pannonthal.mi-út környékén a lösz alatt kb ugyanakkora mennyiségű S0

3-at találtak. A Sasadi-úton már nagyon változik a szulfátmennyiség, 100—-700 mgr/1 között, s ehhez hasonlók a viszonyok a Brassói-úton és környékén is. Ha a Sasadi-út alsó részén, a lejtő lankásabb volta miatt hordképességi szempontból nem is oly veszedelmes a terület, annál veszedelmesebb a felső részén a meredekebb lejtőkön, ahol a talaj súlyosabb épületeket alig fog elbírni. A Sasadi-út délnyugati lejtőjén a völgy oldalán források is elárulják, hogy ott a terület a feláztatott altalaj csúszamlási síkjain bizony megmozdulhat, nehezebb épületekkel való megterhelés után. A Tömös-utca geológiai szelvénye (29. számú ábra) ugyancsak a kiscelli agyagot ábrázolja, a fedőjében vékony feltalajjal bíró sárga, kőtörmelékes agyaggal. Nagyjából a sárga agyag alján mozog a talajvíz. Amint azonban a vízhorizonton keresztül, a kiscelli agyagba belefúrnak, egyik-másik helyen az agyag homokosabb rétegeiben tárolódó rétegvíz a fúrócsőben felnyomódik az említett vízszint fölé. A víz agresszivitása az elemzések szerint hozzávetőleg a megengedhető határ körül van, amennyiben a szelvényen feltüntetett számok szerint az ott elért víz 100.90—375.90 S0

3-ot tartalmaz, literenként mgr-ban kifejezve. A Gazdagréti- és a Madárhegyi-dülő még egészen szőlő-terület, ahol a budaőrsi németjeink vígan ápolják szőlőiket, a magyar főváros köz-