Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 forrás tör elő, a fúrás itteni eredménye pedig az volt, hogy a 8.90 m mély fúrólyukban a víz felülről számítva 7.20 m-nél jelentkezett (161. sz. fúrás). Ettől a fúrástól nyugatra a völgyben 210.06 méter magasan ugyancsak egy forrás buggyan elő. A Rupphegy felé folytatva az utat, a 163. jelzésű ponton, 219.33 méternyire az A. t. sz. f., egy 10.20 m mély kútban a víz 217.23 m-nyire áll az A. t. sz. f. A szomszédságban megejtett fúrásban is hasonló megfigyelést tehettem. A kútvíz hőmérséklete 10 C fok. A Török Bálinti-úton, a vámház felé mélyesztett 167., 166. és 165. fúrások adatait, melyek a fentiekhez hasonlóak, nem részletezem, de megemlékezem még az ott levő 2.50 mély kifalazott kútról, amelyben felülről számítva 20 cm-nyire van a vízszint. A kútvíz hőmérséklete 11 C fok, a lösz vastagsága 2 méter. A'lösz alján gyülemlik össze itt a víz, az impermeábilis kiscelli agyag felett. Az egész hegycsoportnak, úgymint a Gellérthegyi-, a Sashegyi- és a Rupphegyi-vonulatnak déli és délkeleti hegyoldalairól az alábbiakban szólok. 8. A Gellérthegyi-, a Sasadi-, a Gazdagréti- és a Madárhegyi-dülő. A címben jelzett négy dülő a megelőzően ismertetett hegyvonulat déli és délkeleti domboldalain, a Kelenföld felé lejt. Az egykori összefüggő domboldal most már több részre oszlik. A hegységből lefolyó záporesők a hegyoldalt széjjel tagolták s földnyelvekre osztották, amelyeket a következő völgyek választanak egymástól széjjel: A Kis Gellért alján kanyarog a Németvölgy, mely a Nagy-Svábhegyen veszi kezdetét s a Farkasréti temetőn keresztül, a Kis Gellérthegy és a Sashegy között, lép a kelenföldi síkságra. A másik rövidebb völgy a Sashegyről ereszkedik lefelé a Dajka Gábor-úton. A harmadik völgy a Hármaskúti-tető alól, a Széchenyi-hegy nyugati oldalán, az Örömorom-on túl, hagyja el a hegységet és a Beregszász-úton ugyancsak a kelenföldi síkság felé lejt. A negyedik kis völgyecske a Török Bálinti-úttól délre vezeti a záporvizeket, a Budaőrsi-útnál hirtelen kiszélesedik, az örsödi laposnál megpihenve, az Őrmezei laposban összegyülemlett talajvizekkel együtt a Dunai síkság felé törekszik. Az ötödik völgy két ága körülöleli a Rupphegyet, s alatta egyesülve a budaőrsi határon, a Repülő-téren keresztül a Rózsavölgybe torkollik. A rózsavölgyi patak a budaőrsi határban veszi kezdetét, Kőérbereknél egyenesen kelet felé folyik, majd Albertfalva határába lép és a budafoki délivasúti állomásnál a Dunába torkollik. Ezen öt részre tagolt domboldal középső oligocén kori rupéli emeletbeli kiscelli agyag alappal bír, amely a hegység felé az alsó oligocén kori lattorfiai emeleti budai márgára húzódik fel. A Duna-síkság felé pedig a holocén kori képződmények alá ereszkedik. Felszínen azonban alig látható a kiscelli agyag, csupán a mélyebb feltárásokban figyelhet-