Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája
Buda hidrogeolóíriája 247 gyobb és két kisebb dolomitrögöt találunk, amelyek mind 200 méteren alul vannak. A Sashegy egész tömegét a budai márga veszi körül, amelyben kevés puhább agyagos márgarétegek és szarukökavicsos padok fordulnak elő. Vízre nem igen akadtak benne, legfeljebb kis vízszivárgás jelentkezett az 55, 56 és 57. sz. fúrásokban. Alinthogy a jelzett pontoknál éppen a budai márga és kiscelli agyag határát húztam meg, valószínű, hogy e fúráspontoknak a mondott helyein már kiscelli agyag fordul elö. Ezt támogatja a víznívó megfigyelt emelkedése, amely a fúrás után 40 cm-rel magasabbra szállt. A Székesfővárosi Vízművek részére végzett karsztvíz-kutatási munkálatok folyamán a Sashegy földtani felépítése is behatóan tanulmányoztatok, melyet Vígh Gyula és Horusitzky Ferenc (352-a) végeztek és amiről következőkben számolnak be 1932. év szeptember hó 5-én: „A Sashegy a környező óharmadkori képződmények viszonylag alacsonyabb térszínéből — csaknem közvetlenül a kelenföldi síkságból — hirtelen kiugró rögként emelkedik ki. Jobbára kopár lejtői feltűnően meredekek. Köröskörül hatalmas törések határolják, melyeket különösen a keleti és déli oldalon a meredek lejtők jól kifejezésre is juttatnak. Csak az északi, főleg pedig az északnyugati oldalon fokozatos az átmenet az óharmadkori képződmények lapos térszínébe. A Sashegyet felső triász kori, karni emeletbe tartozó dolomit alkotja. A dolomit itt két, illetve háromféle kifejlődésü. A keleti két kúpot a vízmedence harántvölgyéig, valamint a legnyugatibb, kis sziklás barlangos csúcsban végződő kúpot és a Sashegyi-út és Lejtő-út kereszteződésénél levő kőfejtő dolomitjának egy részét, fehér, vagy világosszürke, tömött, illetőleg finom cukros szövetű, vastagpados dolomit alkotja. A vízmedencétől nyugatra fekvő három kúpot vastagpados, szarukőrétegeket, szabálytalan körvonalú szarúkőlencséket tartalmazó dolomit alkotja. A nyugati részen a völgy kétoldali lejtőjét sárga, vagy szürke, vékonytáblás, lemezes márgakülsejű dolomit alkotja. A keleti részt alkotó szarukőmentes dolomit úgy a keleti, mint a déli oldalon igen sok helyen kataklázosan breccsás, máshol erősen murvás és porrá széteső, ami az erős hegymozgásokra, illetve az egykori hőforrások működésére vezetendő vissza. A törések mentén igen erős kioldások, korróziós jelenségek észlelhetők. A nyugati rögöket alkotó, vastagpados, szarúköves dolomit is erősen összetört. A Sashegyi-út és Lejtő-út találkozásánál lévő elhagyott kőfejtőben nagy mértékben murvás is és erősebb törések mentén pár cm szélességben porrá széteső. Ez az előbbi féleségnél kevésbbé karsztosodott. A nyugati mély völgy lejtőin fellépő márgakülsejű szarúköves dolomit talán a legerősebben