Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 lyet a Rudas-fürdőnél ismertettem (16). A gyógyfürdő a nyugalmi víz nívója, Bánlaky Géza főigazgató szerint, 97.05 m az A. t. sz. f., tehát csak alig másfél méterrel magasabb a Duna lánchídi 0 pontjánál. Hőmérséklete 45—46 C fok között ingadozik. Keménysége pedig 41.98 német fok. Kémiai összetétele a Rudas-fürdő forrásaihoz hasonló, itt is található benne kevés mennyiségű bróm és jód. A fürdő forrásainak napi vízhozama kb. 2600 m

3. A Szikla-kápolna alatt 112.19 méternyire az A. t. sz. f. fekvő ponton, mint a Rudas-fürdő előtt, szintén fúrást végeztek hasonló célból, hogy fűtésre alkalmas melegebb vizet nyerjenek. 142.50 méter mélységig hatoltak le, de sajnos a cél nem volt elérhető s így a további fúrást abbahagyták. (17. fúrás). A legnagyobb hőfokot, amelyet mértek, 48 C fok volt. A tanulság a kívánt célt el nem ért fúrásokból az, hogy melegebb vizet csak ott nyerhetünk, ahol a dolomitot vastag budai márga és kiscelli agyag takarja, amint azt a Józsefhegyi héwízforrásoknál már ismertettem. A Gellért-fürlőber egyik látványossága a Fővárosnak a pezsgővízü thermális fedett uszoda és a thermális hullámfürdő, melyek a leglátogatottabb budapesti fürdők. A fürdőszálló északi oldalán lakó vendégeknek gyönyörű kilátásuk nyílik a Szent Gellérthegyre és az ott épült Sziklatemplomra. 4. A Szent Gellérthegyi Sziklatemplom a XI. ker. Szent Gellért rkp. 2. sz. alatt fekszik. Eredetileg egy nagyszájú barlang-fülke volt a jelenlegi templom helyén, amelynek kialakulásában elsősorban a korroziónak volt szerepe, majd vizek eróziója által mosatott ki. A sokáig elhanyagolt, rendezetlen barlang legújabban látogatott kegyhely lett. A Sziklatemplom rövid történetét P. Besnyö Gyula perjel, a Pálos-rend főnöke volt szíves rendelkezésemre bocsátani, amelyet az alábbiakban közlök: „Az 1924. év őszén Lourdes-ban járt zarándokok elhatározták, hogy a Szent Gellérthegy legdélibb sziklafokán álló barlangból kegyhelyet létesítenek Magyarország Nagyiasszonya tiszteletére. Megalakították a Kisegítő Kápolna-Egyesület kebelében a „Sziklatemplom bizottságot", amely még ez évben kitakarította, lemélyítette, kiszélesítette az elhagyott barlangot. A zarándokok nagy tömegére való tekintettel később tervbevették, hogy a jelenlegi kórus alatt átjáró folyosót fúrnak, a sziklafok keleti, dunai oldalára, a már meglévő lépcsőzethez. 1925. év novemberében hozzáláttak a sziklamunkálatokhoz. A munkák megkezdése előtt geológiai szakvéleményt kértek (br. Nopcsa Ferenc, az akkori földtani intézeti igazgatótól), amely veszélyesnek hangsúlyozta a barlangtemplom létesítését, jelezve, hogy a barlang össze fog dőlni és sok ember fogja bent halálát találni. Mielőtt a fővárosi tanács határozott volna a szakvélemény felett, előbb a barlang mennyezetéről szedték le a lazán