Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik hogy nem nagy mennyiségben vannak ezek jelen, de balneológiai szempontból ennek is jelentősége lehet. A források rádiumemanáció és rádiumtartalmával e munkámban nem foglalkozom s e kérdést másokra bízom. Az összes vizek calciumhydrocarbonátos hévvizekhez tartoznak, amelyekben sok a szulfát is. A Rudas gyógyfürdő a Gellérthegy lábánál, az Erzsébet-híd budai oldalán, XI. kerület, Döbrentei-tér 9. szám alatt fekszik. Fővárosunk e legrégibb üzeméről vitéz Andrássy Gyula fürdőigazgató a fürdőre vonatkozólag a következő rövid történetet volt szíves rendelkezésemre bocsátani. „1292. évből származó okiratok említik először a Rudas gyógyfürdő forrásait. Az Anjou királyok korabeli útleírásokból tudjuk, hogy ezek a források messze földön híresek voltak és sokan felkeresték azokat. A rómaiak alatt megerősített tábor állott a fürdő mai helyén, amelyet Hévvíznek hívtak, illetve Aquae calidae név alatt voltak ismeretesek az itteni források. A török hódoltság idején Sokoli Mustafa pasa 1556-toan újra átépítette a fürdőt és azt Zöldoszlopos fürdőnek nevezték el. A kupola és a körülötte levő épületrészek még a mai napig is megőrizték ennek a kornak építészeti emlékét és legbecsesebb műemlékeink közé tartoznak. Buda visszafoglalása után a fürdő a királyi vár tulajdonát képezte és Thermae Majores néven volt ismeretes. /. Lipót király 1703. évben a fürdőt Buda városának ajándékozta, s így ez a főváros legrégibb üzeme, mert 235 év óta birtokában van. 1831-ben Offner Ferenc polgármeser kibővítette a fürdőt és azt újjá is alakította. 1883-ban a főváros a mai alakjára építette át; 1894-ben létesült a fürdőépület mellett az úszócsarnok. A felmerült fűtési tervekkel kapcsolatos fúrások során értékes rádiumtartalmú forrásra akadtak az 1932. évben, amely külön rádiumos fürdőosztály létesítését vonta maga után. 1936-ban a törvényhozás hozzájárult a mai átalakításokhoz, s így a mai napon a lehetőséghez képest átalakított rádiumos fürdőosztállyal és gyógyszállóval egyetemben szolgálja a Rudas gyógyfürdő, mint a főváros legrégibb közüzeme, a modern orvostudományt és ezen keresztül az emberiséget." A Budapest székesfővárosának tulajdonát képező Rudasfürdő és Ásványvíziizem forrásaira vonatkozó közös védőterület engedélyezésének okmányszáma 45.263/1921. földm. min. Az okmányt 1921. év febr. hó 25-én Szomjas Lajos államtitkár írta alá. A gellérthegyi mélységbeli vizek eredetét kétségtelenül nagy mélységben kell keresnünk. Rádióaktivitásukat a triász alatti kőzetekből, esetleg a kristályos palákból, gneiszből, vagy gránitokból, vagy más őskőzetekből nyerhetik. A vizeknek e feltételezett mélységhez képest kis hőmérséklete viszont jóval magasabb szintre utal. Ez a körülmény