Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 révén az utat számára megnyitják. A lösz, mint ismeretes, függőleges elválású, s megmozdulásakor is függőleges falakat hagy hátra, ami a további csuszamlásokat, illetve a löszdarabok lerogyásait csak megkönynyíti. Ha egy ilyen földtömeg megmozdul, rendesen az már magával rántja az alatta levő rétegeket is, megnyitja a rétegvizes kőzetet, és a szétdarabolódott földtömeg a rétegvíz által feláztatott felszíneken a völgy felé folytatja útját. Innen ered területünk lépcsőzetes, terraszszerü szerkezete, amelynek oldalain maga a kiscelli agyag kerül a felszínre, még a lankásabb helyeken azt a lösz takarja. Kisebbek, csupán a löszben bekövetkezett csúszások, kisebbek-nagyobbak az alapkőzettel együtt történt földmegmozdulások, amelyek a lösz megmozdulásával összefüggnek. Több helyütt ki kellett jelölnöm olyan veszedelmes lejtőket, melyeken a hegyoldal nincs biztonságban, különösen, ha nagyobb épületekkel terhelnénk meg. A felső víz, illetve a talajvíz nem tartalmaz sok S0

3-t, azonban a rétegvíz, mint az a Bohn-féle téglagyári kútvíz elemzésnél bebizonyult, nagymértékben agresszív lehet. 7. A Solymári völgy. A főváros területére csak a Solymárvölgy torkolata esik, amely völgytorkolathoz a budapesti határtól az új budai temetőig terjedő terület számítható. A Solymárvölgy egy nagy törési vonal eredménye, amely északnyugati irányban Pestszentkereszt felé és délkelet felé a Rákospatak irányában húzódik. Ezen tektonikai, kierodált, majd feltöltött völgy alapja kiscelli agyag. A határnál a felső termőtalaj alatt sárga homokos kavicsos agyag telepszik, mint a Solymárpatak hordaléka, s ennek a fekiije a kiscelli agyag, amely felülről számítva kb. 6.10 m mélységben veszi kezdetét. Az ürömi állomással szemben 7 m-ig terjed a holocén, a patak torkolatánál 9.60 m, a Talbot vezeték vonalában az árok mentén 10.80 m vastag a termőtalaj és a sárga homokos kavicsos hordalék. Kb. ilyen arányban lejt a kiscelli agyag a határtól a tengerszint feletti 116.29 m-től 103.00 m-ig, ahol kis szakaszon belül egyszerre 98.15 m-re esik le. A patak vize az új temető elején szakad a dunai áradmányos területre, amelynek vizei itt egyesültek és sokszor a patak vizét visszaszorították. A torkolatot elárulja az alapközet lejtése, de az altalaj minősége is, ahonnan már folyami homokos és kavicsos rétegeket tár fel a fúró. Még jobban látjuk ezt a hydroizohypszákon, amelyek a határnál 118 méteres görbét jeleznek, azután egyforma távolságokban esnek, míg a jelzett helyen 110-, 109-, 108- és 107-es talajvízi görbe egészen közel szorul egymáshoz, mintegy 3 méteres talajvízesést jelezve, mielőtt a völgy vize a Duna áradmányos területére belefolyik. 8. A Római-fürdő és környéke. A békásmegyeri határ mentén fekszik a Római-fürdő környéke és a Mocsáros-dülő, két szomszédos terület,