Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik szét. Itt terül el a Csatárka-dülö és a Zöldmáli-dülő, amelyben a Zöldmáliliton egy kis völgyecske húzódik. Az egész területen nem akadtunk talajvízre, ha csak egy igen kis nyirkosságról nem emlékezünk meg, amely ott mutatkozik, ahol lösztakaró fordul elő. A völgyecskében van egy betemetett kút és azonkívül egy 1 1.50 m mély közkút a Vereckeköz- és Cseppkő-utca sarkán, 261.55 méter t. sz. f. magasságban, amelyben a víz 4.80 in mélyen volt észlelésem alkalmával a felszín alatt. (260. sz.) A Mandula-utcában, ahol vékony feltöltéssel találkozunk, sekély mélységben 1.00—2.70 m mélyen a felszín alatt szivárog kevés víz. Hasonló az eset a Szeréna-út közepe táján. Ezen területből emelkedik ki a Ferenchegy és a Szemlőhegy, amelyek a felső eocén kori már ismeretes kőzetekből állanak. A Ferenchegy két végén a bryozoás márgában van egy-egy fiatal barlang. A keleti végén a Törökvész-utca 65. sz. ház előtt 260 méternyire a t. sz. f. egy függőleges üreg nyílik, egy hasonló üreg található a Ferenchegy nyugati végén, a Barlang-utca 8. sz. alatt, 220 m a t. sz. f. Mind a kettő még teljesen járhatatlan állapotban van. A kőzet dőlése az egész hegyen délkeleti. Meg kell emlékeznünk itt az ismeretes Pálvölgyi barlangról, amelyben a bryozoás márgarétegek alatt a nummulinás mészkövek vannak feltárva. A barlang általában keskeny, hasadékszeríí üregekből áll, amelyek feltárt járatainak a hossza már közel 1000 méter. A tulajdonképpeni barlangvíz ma már nincs meg benne, csupán átszivárgó csapadékvíz hatol lassan lefelé s itt-ott cseppköves bekérgezéseket s kisebb mértékben cseppköveket alkot. A barlang igen szép rendben van tartva, gondozva s kivilágítással ellátva, ami a barlangot kezelő Pannónia Turista Egyesület érdeme. Ezt az üreget Szépvölgyi-barlangnak is nevezik. (L. 9. sz. ábrát.) A Szemlőhegyen kimagaslik egy kisebb kiterjedésű, édesvízi mészkőből álló dombcsúcs, az úgynevezett József-hegy, amely 233.50 m magas. Hasonló eredetű a Császárfürdő feletti domboldalon levő travertinó, amely alatt vékony patakhordalékszerű üledék telepszik. Itt a mészkő alól bugyog elő a kis forrás, 146.82 m tengerszint feletti magasságból, s szépen kifalazott, pinceszerű 2.24 m mély medencében gyűlik össze a vize s onnan folyik le a hegyoldalról a kb. 40 méterrel mélyebben fekvő csatornába. Északfelé a Szemlőhegy keleti végén, a cementgyár telkén egy elhagyott kőbányagödörre akadunk, ahonnan dolomitot bányásztak. Ez a kőzet valószínűleg tovább még délre húzódik és a Császárfürdő telepén is elérhető nem nagy mélységben. A dolomitot a budai márga veszi körül és keleten vékony sávban kiscelli agyag kerül felszínre. A dunamenti sáv egyéb részeit a Dunavölgy ismertetésével kapcsolatban fogom tárgyalni.