Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 A Marczibányi-téri völgyület jobboldalán van egy kis nyereg, amely után a kiscelli agyag, majd a budai márga és legfelül a várhegyi édesvízi mészplató emelkedik ki. Először a budai márga övezi körül a Várhegyet, mely kőzet a mésztufa alatt levő kevert kavicsos hordalék alul kerül a felszínre. A budai márga elérhető közvetlenül a magas Várfalak alatt is, azonban itt sem a felszínen, hanem a vastag törmelékes anyag alatt. Így például a Donáti-utca 5. sz. ház előtt és a Ponty-utca sarkánál 17 méterig lefúrva sem értük el az igazi hordképes kőzetet (194. sz. fúrás). A talajelemzés e területről nagyon sok szulfátos vizet és talajt mutat ki. A Hunyadi János-út kanyarulatánál, a Szent György-szobor alatt 148 méter magasan az Adriai tenger színe felett csörgedezik 10.5 C fokos víz, amelynek elemzését 193. szám alatt közlöm. A Ponty-utca és a Fő-utca sarkánál, valamint a Kapucinusok előtti térségen már kiscelli agyagot hozott fel a fúró, ahol a talajvizek szintje 3.55, illetve 2.30 m mélységben van a felszíntől. 12 és 15 méterig (196. és 197. sz. fúrás) fúrtunk itt le. Mind a két helyütt meglehetősen szulfátos vizet és talajt mutatott ki a kémiai elemzés. A Jégverem-utcában, közel a Dunaparthoz még kiscelli agyag fordul elő (200. sz. fúrás). Itt a Jégverem-utca és a Lánchíd között húzódik a két kőzet határa, melytől délre már csak budai márgát találunk, amint az Ybl Miklós-téri fúrásoknál 5 és 13 méterben megállapítható volt. 7. A Király-fürdő. A Király-fürdő a Margit-hídhoz közel, a II. kerületben, a Fő-utca 84. számú ház (Ganz-utca sarok) alatt fekszik. A fürdőt eleinte állítólag jactelli-, majd Tábla-fürdőnek nevezték. A török hódoltság alatt Kara Musztafa pasa építtette, 1560. évek körül. E régi fürdő maradványai még ma is megtalálhatók. Budának a törököktől való visszavívása után ezen fürdő Spitalbad-nak neveztetett, de Purgatórium néven is ismeretes volt. Később Sprenger-Badnak hívták Sprenger nevű polgár, a fürdő tulajdonosa után. Bizonyos idő multán König Mihály budai polgár lett a fürdő tulajdonosa, aki az eddig földszintes fürdőt az 1826. évben megnagyobbította. A Kőnig-családtól származik azután a Király-fürdö elnevezés is. Idővel a fürdő a Vándok- és a Mandlcsaládok birtokába jutott, akiktől az 1900. évben a Ringer-család vette meg. Tíz év múlva a fürdőt egy érdekeltség vette át, amely mint Királyfürdő részvénytársaság azt mai napig bírja. A Király-fürdőbe a meleg vizet a József-hegy tövétől, nem messze a Lukács-fürdő kert bejárójánál levő 4.58 méter mély, 4.5 méter hosszú és 2.8 méter széles kőboltozatú medencéből, 800 méter hosszú csövekben vezetik. A forráshely felszíne 104.86 m és a vízszint 103.56 m magasan van az A. t. sz. f.