Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' Zsigmond király korában itt nagymértékű idegenforgalom kezdődött, amely időben Buda fürdőiről Brocquiére (1) emlékszik meg, amikor Buda érdekességeit írja le. Az ő feljegyzéseiben olvasunk először a Rudas- és a Szent Imre (Rácz)-fürdőkről. Budának nagy híre azonban Mátyás királynak köszönhető, akinek uralkodása alatt Oláh Miklós (2) esztergomi érsek írt a budai héwizekről nagyobb tanulmányt. Azután még több feljegyzéssel találkozunk a Budai hegység alatt feltörő hévvíztömegekről. Ezeket követte a geológiai irodalomban Beudant Ferenc (29) francia geológus, aki hazánkról az első kisméretű (1:1,000.000) átnézetes földtani térképet készítette. II. időszak. (1858—1870.) 1867-ig Ausztria-Magyarországon csak Bécsnek volt egy földtani intézete, a „k. k. geol. Reichsanstalt", mely Magyarországon is eszközölt ugyan felvételeket, de Budapestről térképet nem készített. Szabó József (55) volt az első magyar geológus, aki „Pest-Buda környékéről" színezett földtani térképet szerkesztett s azt 1:66.240 ki is adta 1858-ban. Ha Beudant térképét is tekintetbe vesszük, időrendben ez a második térkép, mely fővárosunkra és környékére nézve adatokat szolgáltat. III. időszak. (1871—1901.) A kiegyezés után a geológiai szakirodalom terén is új fordulóponthoz értünk. Az 1867. évben, amikor az első magyar Minisztérium megalakult, nyomban felállíttatott a bécsitől függetlenül a magyar királyi Földtani Intézet is, amelynek igazgatójául Hantken Miksát nevezték ki. Az igazgatónak az első teendője az volt, hogy egy új geológiai térkép felvételéről gondoskodjék, amely munkával Böckh János és Hofmann Károly (90) állami geológusokat bízta meg. Ők vették fel Budapest és környékét G/7, jelzésű, 1:144.000-es méretű katonai lapon, amely térkép, mint harmadik színezett geológiai térkép látott napvilágot az 1871-ik évben. IV. időszak. (1902—1928.) Böckh János igazgatása alatt készült el Budapest és környékéről a negyedik színezett geológiai térkép, amelynek elkészítését az igazgató, a főváros északi részén Schafarzik Ferencre (211) és déli részén Halaváts Gyulára (210) bízta. Ezen két lap, úgymint a 15. Z. XX. R. jelű és a 16. Z. XX. R. jelű, 1:75.000 méretű katonai térkép, magyarázóval együtt az 1902. évben jelent meg. Ezzel kezdődik meg a geológiai szakirodalom történetének a negyedik időszaka. Ez időszak gazdag irodalmát az említett két térkép nyitja meg.