Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik kútvízre akadtak 17.5 m mélységben, ahol hárshegyi homokköpadon akadt meg a fúró. A Budai hegységnek említett röge két csúcsból áll, amelyekből az alacsonyabb 335 méteres dombot a hárshegyi homokkő, míg a magasabb, 371 méteres csúcsot fődolomit alkotja. A Hársakalja Vadaskertjének a dolomitja Ferenczi István (289) szerint a Budai hegység legidősebb kőzetei közé tartozik, középső triász kori, ladin emeletbeli diploporás dolomit. Kutassy Endre (291) azonban nem találta meg e kőzetben a Diplopora annulata nevű algát, mely a ladini emelet vezérkövülete s ezért a Vadaskerti dolomitot is felső karni emeleti fődolomitnak tekinti. A mellékelt térkép is ilyen értelemben tünteti fel a Vadaskerti dolomit korát. Ehhez simul keletről az eocénkori nummulinás mészkő, mintha a dolomittal együtt a hárshegyi homokkő közé volna préselve. Ebből láthatjuk, hogy területünk a Budai hegység tektonikai mozgásaiban már nagymértékben résztvett. A Patak-utca és a Kondor-utca találkozásánál Nyék nevezetű kisebb rög esik az e fejezetben tárgyalt területre, amely a Szalonka-úti oldaláról ugyancsak dolomitból áll. Hozzásimul azután bryozoás márga, majd budai márga. A két kőzet között fekszenek az egykor pleisztocén kori meleg források üledékeinek maradványai, az édesvízi mésztufapadok, melyek részint a bryozoás, részint a budai márgát takarják. Következne most még az előbb említett hegyvonulattól keletre fekvő völgyület, amelyet északkeleti-délnyugati irányban egy völgyecske két részre szel. Ugyanebben az irányban szivárog itt a talajvíz is a területet borító lösz alján. A volt katonai lövölde felett, a 4. számú fúrásból a fúró 5.20 m mélységből kemény sárgás agyagot hozott a felszínre, amely a kiscelli agyagra jellemző foraminiférákat tartalmazott. Hasonló foraminiférákra ugyanezen úton a város határánál akadtam, amelyet azonban bemosottaknak nézek. A lösz e területen 3—9 m vastag. A Görgényi-út 10. és 14. sz. ház udvarán levő kutakban a víz 5—7 m mélységben van, a Kondor-utca közepén a vízre csak 8.80 m-ben akadtak, a Szalonka-út kanyarulatánál az árokban levő kútban viszont a víz szintje 0.80 m-ben volt. Valamennyi víz kissé keménynek bizonyult, de a szulfát tartalma tűrhető. A Szalonka-úti árok baloldalát az Apáthy-szikla ismertetésével kapcsolatban tárgyalom. 2. Az Apáthy szikla és a Nagybányai-út környéke. A Szalonka-úttól keletre, illetve a völgyecske baloldalán emelkedik meredek sziklafallal az Apáthy szikla, ahol a hatalmas törés is határolja a sziklarögöt. A rög felszíne dél felé lankás lejtőben folytatódik. 1932-ben Budapest Székesfőváros Vízmüvei részére végzett karsztvízkutatási munkálatok során a IV..