Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' a két forrás vizében is van kismennyiségü bróm és jód, csakhogy az abban az időben nem vétetett figyelembe. A Szent Imre-gyógyfürdő előtt, a 12. számú fúrásnál, amelynek a felszíne 105.17 m magasan fekszik az Adriai tengerszinthez viszonyítva, a budai márga +99.87-től —41.93 m-ig terjed, tehát 141.8 m vastag, alatta a dolomit következik, amelyben a fúró 52.9 méterig hatolt lefelé. A gyógyfürdő mellett, a 20. sz. fúrásnál, a budai márga csak 49.25 méter vastag volt. A feküjében levő dolomitpor és ép dolomit vastagsága 37.60 métert ért el. E fúrás vizének hőfoka valamivel kisebb, 43.6 C°, mint a mélyebb fúrás vize, amelyet 46.0 C hőfokúnak mértek. Tekintettel arra, hogy a hőfok sem teljesen állandó, a két forrásnak és a két fúrás vizének az átlagos hőfoka 43.0—46.0 C°-nak állapítható meg. Amint a hőfok kisebb arányokban változik, úgy a kémiai összetétel is szót nem érdemlő ingadozásoknak van kitéve. 6. Az 1920. évi magas talajvízállás. A talajvizek és az árvizek tanulmányozásával kapcsolatban Budapest Székesfőváros Tanácsa elrendelte 71.455/1920—XIII. számú határozatával, hogy a szükséges pontos vízállási adatok szereztessenek be s e célból felhívta az összes kerületi elöljáróságokat, hogy a kerületükben még meglévő természetes kutak jegyzékét mutassák be. A jelenlegi I. kerületből kutat nem jelent az elöljáróság, mert a vári barlangpincékben levő kutakon kívül ilyenek nem is voltak. A vári kutakról az illető fejezetben külön számoltam be. Egynéhány helyen a ház pincéjében a talajvíz felfakadásáról érkezett értesítés, és pedig: Krisztina-körút 61. sz. alatt, Czobor Györgytől, Logodi-utca 75. sz. alatt, Csataj Józseftől, Döbrentei-tér 4. sz. alatt, Főv. Közmunka Tanácsától, Döbrentei-tér 16. sz. alatt, dr. Milkó Endrétől, Kökény-utca 16. sz. alatt, Papp Józseftől, Rácz-fürdő környékén 3 házban, dr. Zalányi Bélától.