Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' tett jelentése foglalkozik részletesen. A földtani viszonyokat Szontagh Tamás és Papp Károly (241) tanulmányozták. Mivel e jelentés nincs közkézen, egynéhány adatát az alábbiakban bemutatom. A budai márga e helyütt a kémiai összetétele folytán helyenként cement égetésre is felhasználható, s egyes rétegeit az alagút építésénél e célra fel is használták. Szabó József és Wagner szerint (52) az e célra felhasznált márga összetétele a következő volt: Szénsavas mész 67 Aluminium hidroszilikát 28 Kvarchomok 2 Víz 3 Összesen 100 Az alagút mellékvágatából vett minta Emszt Kálmán elemzése szerint az alábbi összetételű: Si0

2 23.38 Ti0

2 nyom CaO 39.18 MgO 2.46 Fe

2 0

3 4.04 Al

a 0

3 7.72 C0

2 23.52 Összesen 100.30 A kőzetben az oldható kovasav és a mész aránya teszi a kőzetet cementégetéshez elég alkalmassá. A budai márga csoportban általában a tömött, nagyobb mésztartalmú kőzetek az uralkodók. A szilárdabb márgapadok közé települt vékony, lazább homokos rétegek jelentősége az, hogy ezek teszik, a repedéseken kívül, a víz keringését az egyébként vízzáró márgában lehetővé. Ezekben mozog a felszínről leszivárgó víz, az uralkodó dülés irányát követve, északról dél felé, mely vizeket az alagút megcsapolja. Innen ered az alagútban károsan jelentkező nedvesség. A Várhegy márgarétegeinek dőlése uralkodóan déli, mely iránytól általában csak keveset tér el. Az idézett jelentés az alábbi dőlési adatokat adja meg: A Szent György-térről az alagútba vivő aknában A Baltaköz 2. sz. (89. hrsz.) alatti pincében Az Üri-utca 10. sz. ház alatti pincében A Dísz-tér 9. sz. ház alatti pincében Az Úri-utca 2. sz. ház alatti pincében A Dísz-tér 10. sz. ház alatti pincében 13/h felé 16-18 1 l/h >7 10 fok 13/h yy 5 yy 10/h 19 ff 10/h 9) 15 10/h »> 15 yy