Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Horustizky Henrik: Iglói Szontagh Tamás dr. emlékezete

Iglói Szontagh Tamás dr. emlékezete 7 hogy országos csapás volna a Fertő-tavat teljesen lecsapolni. Fertőtó-ról szóló részletes jelentést a magy. kir. Földmívelésügyi Minisztérium 1902-ben külön meg is jelentette. Hasonlóképen Szontagh Tamás vezette a budai várhegyi alagút víztelenítésére kiküldött szakbizottságot is, amelynek egyik fő munkatársa dr. Papp Károly egyetemi tanár volt. Ebben, az 1908. évben megjelent szakvéleményben, olvashatjuk először azt az érdekes megállapítást, hogy a Várhegy oldalán, kb. 20 méternyire magasan a Duna lánchídi 0 pontja felett, 17—18 C fokú langyos források vannak, amelyek több szempontból igen nagy jelentőséggel bírnak és különösen napjainkban váltak aktuálissá. Szontagh Tamás bár tovább folytatta tudományos működését, mégis mind jobban és jobban kiterjesztette munkásságát fontosabb gyakorlati problémák területére is. Különösen a vízi viszonyok érdekelték őt mindig jobban és jobban. Ebből a témakörből láttak napvilágot az első tudományos munkálatai, úgymint: a Korytniczaiés Baldóczi-fürdőkről, nemkülönben a budai keserű vizekről szóló szakvéleményei. Mondhatni, hogy ő volt a vezető tudósa az artézi kutaknak és az ásvány- és gyógyvíz-források védőterületi kérdéseinek. Budapest Székesfővárosnak a gyógyfürdők és forrásügyek kérdéseiben Szontagh Tamás volt állandó szakértője. Ö indította meg azt a gondolatot, hogy Budapestből egy világhírű fürdőváros létesüljön. Nincs száma azoknak a szakvéleményeknek, amelyeket Szontagh Tamás bocsátott ki keze alól és hagyott az utókornak. Oly bő teljesítmény ez, hogy ezen kis keretben méltatni nem is lehet. Ö kezdeményezte az artézi kutakról szóló térkép összeállítását és ezzel kapcsolatban katalógus megírását. A térkép ugyan megjelent, de a magyarázó hozzá elkésett. Az ő kezdeményezése szerint folytatta a munkát a magy. kir. Földtani Intézet és a munka ma is az általa megjelölt irányban folyik. Szontagh Tamás mindig jobban és jobban szívén viselte a magyarországi vízi viszonyok problémáit és ezért egy külön hidrológiai szakosztály megalakulását javasolta. Amikor ő volt a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke és dr. Papp Károly titkára, Marenzi Ferenc őrgróf hathatós támogatásával 1917. év június 6-án létre is jött a Társulaton belül a Hidrológiai Szakosztály, amely jelenleg dr. Weszelszky Gyula elnöklete alatt már tudományos életünk jelentős tényezőjévé fejlődött.