Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Pap Ferenc: Hozzászólás

Hozzászólás 71 Ellenkezőleg, mindenkinek joga és kötelessége, akinek ebben a nagy kérdésben tárgyilagos és komoly mondanivalója van, hogy azt ki­fejezésre juttassa, hogy így talán szétágazó vélemények közös ere­dőjének irányában eljárva a Székesfőváros vízellátása az adott vi­szonyoknak a leghelyesebben megfelelően oldassék meg. Amidőn én ennek az őszinte felfogásomnak kifejezést adok és hivatkozom arra, hogy ez nemcsak üres szó, hanem én mindig ennek az elvnek az értelmében járok el, ugyanakkor éppen ennek a fel­fogásnak az alapján gondosan őrködöm afelett, hogy a dolog nem teljes ismeretéből esetleg elhangzó és meg nem felelő, vagy nem tel­jesen megfelelő vélemények helyreigazíttassanak, nehogy a közvé­leményben az adott helyzeteknek meg nem felelő vélemények alakul­janak ki, mert — minden egyébtől eltekintve — az ilyen vélemé­nyek csak megnehezítik és megnehezítenék a Vízművek eljárását a berendezések fejlesztése körül. Ezeknek az előrebocsátása után idézem azokat a megállapítá­sokat, amelyek dr. Vitális Sándor főgeológus úr előadásában és az ahhoz fűzött felszólalásokban foglaltattak és amelyek véleményem szerint egyes részekben helyesbítésre szorulnak. 1. Dr. Vitális főgeológus úír előadásában azt mondja, hogy a Székesfővárosnak most elegendő vízmennyiség áll rendelkezésére, de háborús veszélyek esetén a Vízművek nem tudja minden körül­mények között ellátni a fővárost a szükséges vízzel, mert elegendő egy főcső felrobbanása, hogy a vízellátásban nagy zavar keletkez­zék. Éppen ezért gondolni kell a Vízművek víznyerési lehetőségei­nek decentralizálására. Ebben a tekintetben különösen felhívja a figyelmet a karszt­vizekre, amelynek megállapítása szerint Budapesten a nívója 112.5 méter s amely víz nagymennyiségben áll rendelkezésre. De érdemes lenne kutatni a pannon-rétegek vízviszonyait is, valamint foglalkozni kellene a termál- és féltermál-vizekkel is, sőt a teraszvizekkel és artézi és más vizekkel is. Különösen nagy fontosságúnak tartja azonban a karsztvíz fel­használását, amelynél pl. a tároló víz-medencék mellett létesített mélyfúrások, feltárások vizét közvetlenül a medencékbe lehetne ve­zetni és így a nyomócsövek vezetése s a vízemelés költsége meg­takaríthatók lennének.

Next

/
Thumbnails
Contents