Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

Budapest székesfőváros vízellátásának problémái 4i 5. Alsó-miocénkorú kavics, homok és kavicsos homok víztartók vizei. Főleg Huluváts (17.) és Horusitzky (18, 19.) munkáiból ismerjük székesfővárosunk dunabalparti (pesti) részének hidrogeológiai viszonyait. Pesten pl. Kőbánya környékén több mint 40 fúrt kút van, melyek mind a burdigaliai homokból, illetve kavicsból nyerik 12—14 C hőmérsékletű egészséges, jó ivó-, illetve ipari vizüket. A burdigaliai homok-kavics víztartók fővárosunk altalajában 90—460 m közti mélységben helyezkednek el. Az ezekbe lemélyített fúrt kutak nem adnak kifolyó vizet, hanem a víz a kút szája alatt marad és pedig a Duna 0 pontjához viszonyítva 20—40 m mélységben. Mazalán Pál tagtársunk szíves szóbeli közlése szerint a kőbányai fúrt kutak naponta (24 óránként) 15.000 m

3 vizet szolgáltatnak. Schmidt Eligius Róbert dr. (22.) Kőbányán közel 50 fúrt kutat említ s ezeknek víztermelését napi 13.500 m

3-re becsüli. Ezeknek a fúrt kutaknak vizeit feltétlen be kellene kapcsolni fővárosunk ivóvízellátásába. Elsősorban a fúrt kutak technikai, hidrológiai adatairól, vízszolgáltató képességéről, stb. egy pontos katasztert kellene készíteni, hogy lássuk, mit is lehetne tenni s ezeknek a fúrt kutaknak vizeit hogyan tudnánk a főváros vízellátásába bekapcsolni. 6. Középső-miocénkorú (Helvetien-Tortonien) víztartók vizei. Fővárosunk dunabalparti részének altalajában a középső-miocénkorú bryozoumos mészkő, kavicsos mészkő, homok, kavics, konglomerát és lajtamészkő is tartalmaz, illetve raktároz egészséges jó ivóvizet. Ezekből a víztartókból is több fúrt kút nyeri vizét. Horusitzky (18.) 15 fúrt kutat ismertet, melyek 30—300 m mélységben tárták fel a középső-miocénkorú) víztartókat. Ezeknek a fúrt kutaknak vízbőségére stb. nem áll elég adat rendelkezésünkre. Ezeket a fúrási adatokat szintén pontosan fel kellene dolgozni s kivizsgálni, hogy fővárosunk vízellátásánál mily mértékben vehetjük tekintetbe ezeknek a víztartóknak vizeit. 7—8. Felső-miocén- és pliocénkorú víztartók vizei. Pest altalajában a felső-miocénkorú mészkő és konglomerát s a pliocénkorú homok és kavics számos fúrt kút adata szerint raktároz jó ivóvizet. Sajnos az ezekbe mélyített fúrt kutak vízhozamáról vajmi keveset tudunk. Az ezekbe mélyített fúrásokat szintén kataszterbe kellene venni s a szükséges adatokat feldolgozni, hogy lássuk, mennyiben kapcsolhatók be fővárosunk vízellátásába, 9—10. Pleisztocén—holocénkorú homok és kavics víztartók vizei.