Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

Budapest székesfőváros vízellátásának problémái 4i kell visszatekintenie, a gyakorlati hidrológusnak legfeljebb az évezredek, évszázadok, illetve évtizedek idejébe, míg a ma emberének csak a közelmultat, a jelent és a közel jövőt szabad tekintetbe vennie. Budapest Székesfőváros vízellátásának problémája talán már az ősember letelepedésével veszi a kezdetét. Az ősember ösztönénél fogva — tudtán kívül — elsőrendű hidrogeológus volt, mert ott telepedett le, ahol a víz (Duna) ellátta élelemmel (hallal), a hőforrások ellátták melegvízzel, a langyos és hideg források pedig ellátták jó és egészséges ivóvízzel. Székesfővárosunk települési helye hidrológiai szempontból a legszerencsésebb. Az ősök ösztönét követte a későbbi települők és hódítók gyakorlata, tapasztalata és szaktudása. A Krisztus utáni első évszázadban a rómaiak építik meg a mai római fürdő forrásaiból a 2300 m hosszú aquincumi első vízvezetéket, mely sajnos már megsemmisült, pedig mint később látni fogjuk, még ma is lenne létjogosultsága. A második vízvezeték a XV. században Mátyás király uralkodása alatt létesült, amikor a királyi várat a Svábhegyről látták el ivóvízzel. Ezt a vízvezetéket ép most tárják fel. A török világban a budai várnak szintén volt vízvezetéke, ugyanis a Duna vizét nyomták fel taposómalmokkal. A történelem szerint 1718-ban egy jezsuita páter készítette el ismét Budavár vízvezetékét.'* 1855-ben Clark angol mérnök a mai II. kerületi elöljáróság helyén a régi török vízművet gőzüzemre rendezte be. Amint az elmondottakból látjuk. Budának vízellátása az ősidőkbe nyúlik vissza. Pestnek 1868-ig nem volt vízvezetéke, ami érthető is, mert pl. 1840-ben Pest lakossága csak 64.000 fő volt* s a vízellátást egyedül a talajvízkutak, fúrt kutak, s a Duna vize szolgáltatta. 1850-ben vetődik fel először egy vízmű létesítésének gondolata. A pesti vízmű létesítésének szükségét az 1866. évi nagy kolerajárvány sietteti, melynek hatására 1868-ban Lindley Vilmos angol mérnök a mai Országház helyén elkészíti az első pesti vízmüvet 1878—1888-ban Wein János (fíöckh János, Szabó József és Zsigmondy Vilmos közreműködésével) felismerve Budapesttől északra a csaknem Vácig húzódó régi Duna-kavicsterrasz elsőrendű víztároló képességét, elkészíti a mai káposztásmegyeri vízmű tervét, amit utódja, Kailinger Mihály tökéletesítve 1893-ban az 1892. évi kolerajárvány siettető hatására elkészít. A káposztásmegyeri * (Lásd Hóman-Szekfű: Magyar történet IV. K. p. 396. és V. K. p. 661_. Budapest 1935. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.)