Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Társulati ügyek

t Társulati ügyek 30? esnek. Hozzátette még, hogy a földelés még biztosabb lesz, ha spongyával a köpönyeget egy az asztal lapján a víz- vagy gázvezetékhez húzott megnedvesített sávval kötjük össze. Az első méréseinknél a főtörekvésünk az volt, hogy minél jobb szigetelőket találjunk és minél jobban védjük azokat a nedvességtől és minél tökéletesebben szárítsuk a készülékekben levő levegőt és csak később jöttünk rá, hogy ezek sokkal kevesebb hibát okoznak, és az, hogy a levegő száraz-e vagy nedves-e, nem számít, ellenben sokkal fontosabb, hogy a földelés legyen tökéletes. Tisztelt Évzáró Ülés! Az imént elmondottakat például hoztam fel arra, mint azt már előbb is említettem, hogy a tudományok mai rohamos fejlődése mellett valamely tudományág részletkérdéseivel való foglalkozás egész embert kíván meg. De másrészt, ha valaki nem akar egyoldalúvá válni, nem akarja szakmáját csak mesterségszeríien űzni, úgy a rokontudományok fejlődését is figyelemmel kell kísérnie. Arra azonban, hogy a maga szakirodalma mellett a rokontudományok irodalmát is állandóan figyelemmel kísérhesse, sem ideje, sem módja nincs. Ha pedig egy adott esetben az őt érdeklő kérdésben tanulmányozza a rokonszakma irodalmát, úgy lépten-nyomon veszi észre, hogy nem érti meg az író gondolkodásmódját. Nagyon sokszor fogja észrevenni, hogy egyes kérdésekben a felfogás más, mint amikor ő még hallgató korában ezt a tárgyat tanulta. Ez a tapasztalat volt a szülőanyja szakosztályunk megalakulásának is. Én meg vagyok róla győződve, hogy szakosztályunk nagyon sok esetben, anélkül, hogy azt észrevettük volna, máris sokban hozzájárult az abban képviselt tudomáágak fejlődéséhez, és meg vagyok róla győződve, hogy ha szakosztályunkat a megkezdett úton tovább építjük, az elénk tűzött feladatok megoldásában, a külföldi nagy nemzetek tudományos munkájával nemcsak lépést fogunk tartani, hanem képesek leszünk e téren újat is alkotni. Abban a reményben, hogy ez sikerülni fog, látva azt a fokozódó érdeklődést, amely szakosztályunk üléseit kíséri és megköszönve lelkes munkatársainknak segítségét, Szakosztályunk huszadik évzáró ülését megnyitom. Titkári jelentés az 1936. évről. Előterjesztette a szakosztály 1937. január 27-i évzáró ülésén: Dr. Takáts Tibor titkár. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Szakosztályunk az elmúlt évben is igyekezettel és kitartással folytatta hidrológiai ismereteink kibővítésére és hazánk vízügyi kérdéseinek megoldására irányuló munkáját. Szaküléseinken az eiinult esztendőben 15 előadás hangzott el, melyek közül hidrogeológiai vonatkozású volt 9, hidrokémiai 3, műszaki 1, meteorológiai 1, egyéb 1. Előadókként szerepeltek az elhangzott előadások sorrendjében: Lászlóffy Woldemár, Ijjász Ervin, i. Finály István, Horusitzky Henrik, Majer István, Findly Lajos, Posewitz Guidó, Rohringer Sándor, Bolberitz Károly, Kadic Ottokár, Réthly Antal, Weszelszky Gyula, Jaskó Sándor, Vitális Sándor, Emszt Kálmán. Lászlóffy Woldemár a hidrológiai munkásság közgazdasági jelentőségéről tartott igen érdekes előadást. Ijjász Ervin több éven át tartó kísérleti ered-