Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: A Tabán új termális gyógyforrásai

38 Pávai Vajria Ferenc Ennek a nagy hőmérsékletű vízvezető repedésnek a budai márga felszínén 7—8 m mélység körül való kibúvását érdemes lenne felkeresni a fiatal hordalék alatt, hiszen az ilyen hőmérsékletű víz már megfelel a termális fürdő kívánalmainak. Annál is inkább ajánlható ez, mert a mostani próbafúrás, mélyebbre haladva, úgy látszik — eleinte — fokozatosan eltávolodott ettől a hőt sugárzó vonaltól. 14 m mélyen már csak 28.75, 18.40 m-nél 25.5, 38.00 m-nél 24.75 C fokra apadt le s csak onnan lefelé kezdett fokozatosan emelkedni, de 90 m mélyen is még csak 38.75 C fokig jutott. 94.00 méterig megint 35.25 C fokra csökkent, 100 m-ben is még csak 38.5 C fok volt a fenékhőmérséklete, vagyis ebben a fúrásban csak 100 m alatt remélhetünk olyan hőfokot, mint amilyent a felszín alatti 10 m mélyen tapasztaltunk. Viszont fel kell tételeznünk, hogyha a budai márgának 100 méter vastag rétegsorán keresztül halad a mélyből felfelé termális víz, az jelentékenyen le is hűl. Más szóval, a felszín alatti 10 mben észlelt 43.5 C fok hőmérséklet annak a bizonyítéka, hogy a -mélyben — éspedig 100 m alatt — olyan hőfokú víz van, amely 100 m-nél vastagabb, hidegebb kőzetet felmelegítve, még mindig csak 43.5 C fokra hűlt le, tehát az eddig elért mélység alatt 43.5 C foknál jóval melegebb és erősen felszálló tendenciájú termális vízre kell számítanunk. Vagyis az egykori Fehérsas-téri iskola keleti sarkának környékén a felszín közelében 40 fok C-nál melegebb termális víz után kutathatunk s viszont 100 m alatt 43.5 C foknál forróbb víz megfúrása kecsegtet. Mellesleg hangsúlyoznunk kell eddigi fúrásainknak azt a geológiai tanulságát is, hogy a budai márga felszínen észlelhető szerkezeti viszonyai nem azonosak a Gellérthegy környéki dolomit oligocén előtti felszíni viszonyaival s így eltérések lehetnek a kétféle képződmény szerkezetében is. A Szent Imre-fürdőtől nyugatra a budai márga csakhamar szinklinális teknőt alkot, amelynek keleti szárnya a Schafarzik által leírt Szent Gellért-szobor táján levő keskeny budai márga szinklinális nyugati része. Tehát a Szent Gellért-szobornál és a Döbrentei-téri parkban budai márga szinklinális van, a Szent Imre-fürdő keleti oldalán redő s a fürdőtől nyugatra újabb teknő. Ezek a viszonyok a felszínen részben még ma is láthatók. A dolomitredő-szárnyon telepített Atilla- és Juventus-forrás mélyesztése, s az alsó dunaparti fúrás is tényleg magasabban érte el a dolomitot (18.00, 41.50 és 86.10 méter), mint a teknőben álló Döbrentei-parkbeli (100.80 m), de már a Szent