Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: A Tabán új termális gyógyforrásai

A Tabán új terrnális gyógyforrásai 33 (lései kedvező esetben a felszín közelébe hozhatják fel a termális vizet s ez a talajt jelentékenyen felmelegítheti úgy, hogy a tulajdonképeni hévízvezető dolomit és a vizrekesztő budai márga határán ilyenkor már nagy hőmérséklet-különbséget nem is találunk, jelen esetben azonban ez a felszívárgó víz kevés és csökkentebb nyomású, mint az, amelyet a dolomit mélyebb részében tártunk fel. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kút még nincsen kiképezve. A külső, 165 mm átmérőjű béléscső 5.8 m-ben csupán ideiglenesen zárja ki a talajvizet s a 89 mm-es belső béléscső saruja 171.80 m mélyen áll, tehát 28.2 m-es szakasz alul csövezetlen. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ez a csövezetlen szakasz állékonynak bizonyult s így mint a Gellérthegy közelében legforróbb fenékhőmérsékletű forrás, továbbmélyesztése még indokoltnak látszik. A Szent Imre-fürdő nyugati sarkán mélyeszteti tabáni második kutatófúrás a felszíntől 4.13 méterig feltöltésben mozgott, onnan 6.75 m-ig sárga kavicsos agyagban. Utóbbi óalluviális üledéknek vehető. 6.75 m-től 56.00 m-ig kalciteres és piritbehintéses, repedezett budai márga volt a kőzet, agyagos repedéskitöltésekkel (pl. 43.50—46.10 m). 56.00 m-től 93.60 m-ig dolomithomokot és szögletes morzsákra széttörő dolomitrészleteket fúrt át a Mazalán cég. Az első fenékhőmérséklet-mérés 17.64 m mélyen 29 C fokot eredményezett, tehát még biztatóbbat, mint amilyent a tabáni első fúrásnál láttunk. 23.47 m-ben már felment a fenékhőmérséklet 42.25 C fokra, amely hőfokot az előbbiben csak kereken 105 m-nél észleltünk. Feltűnő, hogy a fenékhőmérséklet 23.47—35.60 m között kétszer esett vissza 42.2 fokról 27 fokra és 43 fokról megint '32.5 fokra. 35.60 m-től lefelé egyenletesebb a fenékhőmérséklet emelkedése, bár kisebb visszaeséseket itt is látunk, de viszont a végső 93.60 m mélységig, 58 m előrehaladás után is csak 44.85 C fokra emelkedett, vagyis 7.8 C fokot, ami kevés. 56.00 m-nél a budai márga és dolomit határán pedig nemcsak, hogy nem volt hőemelkedés, hanem Mazalán mellékelt szelvénye 1 fokos visszaesést mutatott. A dolomitban való 37.6 m előrehaladás csupán 1.6 C fok fenékhőmérséklet-emelkedést mutatott, amikor a tabáni első fúrásnál hasonló dolomitban való előrehaladásra 2.7 C fok volt a fenékhőmérséklet-többlet. Ebből az látszik, hogy a tabáni második fúrásnál a vékonyabb budai márga fedő litoklazisai, repedései, olyan jelentékenyen csapolják meg és hűtik le a hévízvezető dolomit termális vizét, hogy az a fedőben szétszóródva, a felszín közeiében is megjelenhetik (Szent Imre-fürdő forrásai) s valóban a Hidrológiai Közlöny XVI. 3