Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

Társulati ügyek 16á barlang jósvafői sz-akaszának karszthidrológiájára vonatkozó kutatásairól számolt be. Papp Rémig Magyarország vízellátásáról beszélt, Farkas Imre javaslatot terjesztett elő az Országos Vízellátási Bizottság felállítására vonatkozólag. A budai hév-izek rádiumemanáció-tartalmáról tartott előadást Weszelszky Gyula; Emszt Kálmán a tabáni új fúrások hévizeinek kémiai elemzését ismertette, Pávai-Vajna Ferenc a Tabánban levő új gyógyforrásokról értekezett. Mazalán Pál a tabáni új fúrt kutak műszaki és hidrológiai részleteiről tájékoztatta a Szakosztályt. Az elmúlt évben a szaküléseken kívül igen tanulságos és érdekes kirándulást rendeztünk, mely alkalommal szakszerű vezetés és ismertetés mellett a Székesfőváros Vízmüveinek legújabb műszaki munkálatait tekintettük meg. Most vissza kell térnem egy perore júniusi összejövetelünkre, melynek keretében a Balaton-menti helységek vízellátásának kérdésével foglalkoztunk. Ezzel kapcsolatban az egész ország vízellátásának helyzete is szóba került. A Szakosztály már évekkel ezelőtt behatóan foglalkozott a kérdéssel és már 1933-ban körlevelet intézett az illetékes intézményekhez és egyesületekhez, melyben a vízellátás terén mutatkozó hiányokra való tekintettel egy vízellátási bizottság felállítását javasolta. Fenti tárgyalások következményeképen az ősz folyamán ennek a javaslatnak a végleges megszerkesztésére került a sor, valamennyi illetékes kör és érdekeltség bevonásával. Az előrehaladott stádiumban levő és a minisztériumba való felterjesztés előtt álló tervezetet' örömmel kell üdvözölnünk és reméljük, hogy a hazánk vízellátásának javítására és előmozdítására vonatkozó miniszteri rendelet mihamarabb napvilágot fog látni. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy a Szakosztály dolgos tagjai a testvéregyesületekben is tevékeny munkát fejtettek ki és hozzájárultak ahhoz, hogy a rokonintézmények multévi működése is változatosabb és terménydúsabb legyen. Rohringer professzor úr talajvízszint-megfigyelésekre vonatkozó munkálkodásáról és annak legújabb eredményeiről a közeljövőben alkalmunk lesz szakülés keretében részletesen tájékozódni. A M. Kir. Földtani Intézet hidrológiai kutatásainak keretében László Gábor helyettes igazgató úr az artézi kútkataszter kiegészítését folytatta az elmúlt évben; Siimeghy József főgeológus úr és Scherf Emil osztálygeológus úr a Földmívelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályával együttműködve, talajvízszint-megfigyelő kutakat telepítettek. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának működési területe a mienkkel sokban rokon. A Kenessey Béla vezetése alatt álló szakosztály a mult évben különösen a vízellátás kérdésével foglalkozott. Az idevágóan elhangzott 6 előadás kétségtelenül elősegítette Szakosztályunknak azt a régi törekvését, hogy a közfigyelem az ország egészséges ivóvízzel való ellátásának kérdésére terelődjék. Kenessey Béla nemcsak a vízépítési szakosztályban, hanem a Vízügyi Közleményeken keresztül is olyan élénk tevékenységet fejtett ki, hogy azért minden hidrológus őszinte háláját érdemli ki. Hogy csak a hidrológiával szoros összefüggésben álló cikkeket említsem: Posewitz Guidó a Rókushegyi suvadásokról, Gubányi Károly a talajerózió kártételeiről, Aujeszky László a szélviszonyokról és a párolgás összefüggéséről, Fodor Ferenc a Zagyva-medence régi vízrajzáról, Pozsonyi György az elmúlt tél hidrológiai viszonyairól, Lászlóffy Woldemár dr. a toulusi egyetem vízműtani intézeteiben tanulmányoII*