Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)
Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata
150 Dr. Papp Ferenc csoportba sorozandók. Ez a rendszer kísérlet és abból a meggondolásból indul ki, hogy a források vize nem laboratóriumi tertermék, tehát a tiszta kémiai csoportosítás mellett kívánatos a lehetőség szerint azt a geológiai folyamatot is kifejezni, melynek hatása félre nem ismerhető. A természetes állapotot megközelítő csoportosítás óhajt e beosztás lenni. (A Műegyetem ásványi- és földtani intézetében készült dolgozat.) IRODALOM. — SCHRIFTTUM. 1. I. Athanasius et E. Zobontin: Communicare preliminara asupra geologiei regiunii Borsecz—Bilbor. Dari de Seama sed. Inst. Geol. Rom. T. IX. p. 44—60. 2. Bányai János: A székelyföldi ásványvizek. Erdélyi múzeum. 1934. 7—12. sz. 3. Bányai János: Adatok a hargitai ásványvizek geológiájához. Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. 4. G. Bischof: Lehrbuch d. chemische und physikalische Geologie. 5. G. A. Daubrée: Compt. Rend. de l'Academie Francaise. 1867. 6. C. Doelter: Handbuch d. Mineralchemie. 7. Emszt Kálmán: A Rudasfürdő forrásainak vegyi elemzése. Hidr. Közi. XII. 1932. p. 110. 8. Emszt Kálmán: A Császárfürdő forrásainak elemzése. Hidr. Közi. XIII. 1933. p. 77. 9. Földvári Aladár: A tervezett újabb városligeti artézi kút előkészítő fúrásai. Földt. Közi. LXII. 1932. p. 65. 10. Frank Miklós—Kunszt János— Rausch Zoltán: Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése. Bp., 1936. 11. Jaskó Sándor: Adatok a Pálvölgy környékének tektonikájához. Földt. Közi. LXIII. 1933. p. 225. 12. Jekelius Erik: Les depots de geysirite du basin dacien de Bara olt. Bull Sec. Scient. Acad. Roma. T. VIII. p. 168. 13. A. Johnstone: Qu. J. Geol. Soc. of London. 1889. T. 45. p. 363. 14. Kalecsinszky Sándor: A szóvátai meleg és forró konyhasós tavakról. Földt. Közi. 1901. p. 329. 15. Koch Antal: Az erdélyi medence harmadkori képződményei. I. 1894. és 11. 1900. 16. Kunszt János: A mai Magyarország ásványvizeinek, fürdőinek, üdülőhelyeinek ismertetése. Bp., 1936. 17. G. Macovei et J. Athanasius: La chaine volcanique Calimau-Hargita. Association pour ravancement de la géol. des Carp. II. Réunion. Bucurest, 1927. p. 257. 18. Marschall Ferenc: A parádi Szent István gyógyforrás vizének vegyi vizsgálata. Hidr. Közi. IX. 1929. 19. Mauritz Béla: A Mátrahegység eruptív kőzetei. Mat. és Term.-tud. Közi. XXX. 1909. 20. Jon. AI. Maxim: Kontribution z. Erklärung d. Erwärmungsprozesses d. Salzteiche v. Siebenbürgen II. Die Teiche von Ocua Sibiliu. Rev. Mozenlui Geologiec. Min. AI. Univers, diu Cluj. 22. R. Müller: Thermale Min. Mitt. 1877. 22. Noszky Jenő: A Mátrahegység geomorfológiai viszonyai. Debr. Tisza István Tud. Társ. kiadványa. 1926. 23. Pálfy Móric: Borszékfürdő és Gyergyóbélbor geológiai és hidrológiai viszonyai. Földt. Közi. 1905. p. 1. 24. Pálfy Móric—Ferenczi István: A Lukács- és Császárfürdő hidrológiai viszonyai. (Kézirat.) 25. Pávai-Vajna Ferenc: Magyarország hévizei. Lehet Budapestből fürdőváros? Hidr. Közi. VII—VIII. p. 17. •