Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

142 Dr. Papp Ferenc Fe 0.00612 AI 0.01868 Mii . 0.00080 2.40339 CaHCOs .... 3.25941 COs 0.94965 SiOs 0.04157 hydrophosphatio

n . 0.00002 4.70883 A tó vizében, mint látni, NaHCOs, NaCC

>3, NaCl és NaSOí az uralkodó járulékos vegyületek. A nátriumsók e helyen is, amint azt Vendl A.

2

8 részletesen a kunszentmiklósi szikes vizek ismertetésénél kifejtette, a homok, homokos iszap ásványaiból keletkeztek mállás folytán. A konyhasó, glaubersó, nátriumhidrokarbonát közvetlenül képződnek a talaj ásványaiból, a NaCOs azonban másodlagosan jön létre, vagy úgy, hogy NaSCU + CaCOs = CaSOí + NasCOs, más esetben 2NaCl + CaC0

3 \ Na

2C03 + CaCl2, 2 NaCl+CaHaíCOs)* = = CaCb + 2 NaHCOs, 2 NaHCOs NaaCOs + COa + HsO. A tó vize át nem látszó, színe sárgás-barna; mindkét jelenség oka az, hogy a vízben oldott kolloidagyag diszpers állapotban van jelen. A Kakasszék tavában több helyt talajvízforrások fakadnak, melyeknek hozama átlag 30—40 p/l. A tónak nincs lefolyása, a környéken levő csatornák, erek a felső talajvizet is sok helyen elérik, itt ujjnyi vékony vízsugarak észlelhetők, de van rá eset, hogy karvastagságú sugárban, 60 p/l a bősége. Míg az Alföldön a szikes vizek jelentenek gondot, ritkán hasznot, addig van számos példa arra, hogy agyagrétegek között lassan áramló, veszteglő talajvíz kioldva annak egyes ásványi elegyrészeit, gyógyító ásványvízzé alakul. Ennek a lehetőségnek iskolaesetei épp a budai keserűvíz-források, melyekről Vendl A.

3

5 írt legutóbb kimerítő tanulmányt. A budai keserűvíz képződési folyamatának lényege ezek szerint az, hogy a talajvíz a kiscelli agyagban finoman eloszlott részben gél-, részben már kristályosodott vasdiszulfidot (piritet) könnyen feloldja s mint híg sav az agyag: Na- és Catartalmú ásványait megtámadja, oldja. Mint érdekességet emeljük ki, hogy az Erzsébet-sósfürdő területéről évente 264.000 kg, a Saxlehner-féle örsödi keserűvíztelepről pedig 500.000 kg só távozik el a felhasznált vízzel. Azonban nemcsak az üledékes kőzet rétegei között mozgó vízre jellemző, hogy oldja a mellékkőzeteket, hanem a természetben igen tanulságos példákat találni arra is, hogy eruptív, illetve kristályos palakőzetek között levő víz ugyancsak elbontja ezeket a látszólag ellenállóbb kőzeteket. Érdekes ebből a szempontból Borszék esete,