Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

138 Dr. Papp Ferenc Mindezek a példák tanúsítják, hogy a víz még a legellenállóbbnak látszó közeteket is megtámadja nemcsak fizikailag: roncsolva, aprózva, hanem kémiailag is oldva: elbontva azokat. Ásványvizeinkre azonban nemcsak a kőzetek minősége hat, hanem azok helyzete is. A kőzetek minősége az ásványvizek összetételét szabja meg, a rétegek helyzete pedig a források feltörési helyét és töménységét. Ennek a megállapításnak igazolására legcélszerűbb ismert forrásterületek megfigyelése. így, amennyiben a budai hévforrások feltörési helyét tekintjük, tudjuk, hogy azok 12.6 km hosszú, 300— 400 m széles területsávon való fellépése a rétegek helyzetével szorosan összefügg, nevezetesen legalább 1000—1400 m mélyre hatoló törések szabadították ki a pesti síkság alatt, a rétegek nyomása folytán felszabadulni igyekvő hévizet. Amennyiben a rétegeket a törések csak függőleges irányban választották volna el egymástól, a víznek is ilyen módon kellene utat keresnie, úgy ez az ellenállás — mely a függőleges irányban legnagyobb — nagymértékben nehezítené, csökkentené hévforrásaink hozamát. A triász alaphegység tömött kőzetei pikkelyekbe torlódtak fel, amint azt Scliafarzik F.,

28 Pálfy M. és Ferenczi I.,

2

4 valamint Vencll A.,

3

7 Pávai-Vajna F.

2

6 és Jaskó S.

1

1 értekezéseikben példákkal is igazolták. Az alaphegységre települő fiatalabb, harmadkori rétegek is hullámosan redőzöttek, amint azt Pávai-Vajna F.

2

6 és egyes helyeken Földvári A.

9 megfigyelései tanúsítják. Hévforrásaink szempontjából az alaphegység pikkelyes szerkezete a fontos; ezeken a pikkelyeken, antiklinális „szárnyakon", melyek a törések mentén felszakadtak, könnyen tud „felszállni", felnyomulni a nagy nyomás alatt levő hévvíz. A rétegek települése egyébként nemcsak a víz útja, feltörése szempontjából fontos, hanem az összetétel töménysége miatt is. A víz, amennyiben keresztben harántol egy réteget, rövidebb utat téve meg, kevesebb alkalma van annak kioldására, ezzel szemben ha a réteglap mentén haladhat, úgy huzamosabb ideig járva benne, több szilárd alkatrészt képes abból kioldani. Ezek előrebocsátása után néhány adott esetet említünk fel a fentiek igazolására. Szováta fürdő tavai, Erdélyben, iskolapéldái annak, hogy a föld alkata milyen nagymértékben képes megváltoztatni a felszíni, illetve felső talajvíz összetételét. Itt a vidék földtani felépítése a következő: miocén sós agyag, kősó és andezitbreccia, amint azt Schaiarzik Ferenc vázlatos szelvénye ábrázolja.