Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Posewitz A. Guidó dr.: A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai

A budaörsi repülőtér íalajvízviszonyai 125 3. Ha a munkaárokban jelentkező talajvíz SOs-tartalma 300 mg/liter alatt van, akkor bauxitbeton alkalmazható minden szigetelés nélkül. 4. Ha a talajvíz SOs-taralma 300—800 mg/liter között van, úgy a bauxitbeton kétrétegű jutavászon-szigeteléssel látandó el. A jutavászon háromszoros petrol-bitumen réteggel ragasztandó fel. 5. Ha a talajvíz SOs-tartalma 800 mg/liter felett van, akkor a beton alkalmazását kerülni kell. Ilyenkor csatornáknál vagy kőagyagcsövet alkalmaznak, vagy saválló klinkertéglát bitumenes habarccsal. 6. Agresszív talajvíz esetén a betont minél tömörebbre kell építeni, hogy a talajvíznek a betonba való behatolását a lehetőséghez képest megakadályozzuk; evégből a betonba m

3-enként legalább 300 kg cementet kell adni s a betonhoz felhasználandó homokos kavics szemnagyságának pontos arányát elő kell írni. 7. Bauxitcementbeton elkészítése után a káros talajvizet legalább 14 napig a betontól távol kell tartani, nehogy a talajvíz már a beton megszilárdulása előtt káros hatásokat idézzen elő. Tuxner Béla kir. műszaki tanácsos úr, a budapesti m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke utasítására 1935. november hó első felében a repülőtér közepén az eredetileg tervezett csatorna mentén 100 méterenként talajfúrásokat végeztem. Célom ezúttal a talajvíz szintjének és a talajvíz S03-tartalmának megállapítása volt. A fúrást 10 cm átmérőjű kézi, kanalas fúróberendezéssel végeztem. Ott, ahol a felszín közelében gyakran található kavicsrétegen a rendelkezésemre álló fúróberendezéssel nem tudtam áthatolni, ott a kavicsréteget nyilt gödörrel tártam fel. Ezek a fúrások a felszínen általában kötött humuszréteget tártak fel, melynek vastagsága 0.60—1.50 m között változott. Alatta csaknem mindenütt kavicsos, illetve homokos agyagréteget találtam. E kavicsos réteg vastagsága minden egyes feltárásban más volt. Vastagsága az 1.5 m-t sehol sem haladta meg s 3 m mélyen már sehol sem lehetett megtalálni. Kötőanyaga sárga agyag, mely egészen hasonló az alatta található sárga kiscelli agyaghoz. A talajvíz szintje 2.60—4.70 m között változott. A talajvíz szintjének változásait megfigyeltem s azt tapasztaltam, hogy amíg a kavicsos rétegben a megütött talajvíz szintjét 1 hét leforgása alatt alig változtatta meg, addig a mélyebben fekvő agyagrétegben a talajvíz 1 nap leforgása alatt gyakran 0.5 m-t is emelkedett.