Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Posewitz A. Guidó dr.: A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai

A budaörsi repülőtér íalajvízviszonyai 123 szulfát, NaSOí) tartalmaz. A talajvízben oldott MgSCU és NaSO-i sók ha a betonnal érintkezésbe kerülnek, úgy a cement szabad mészhidrátjával kalciuinszulfátot, vagyis gipszet alkotnak. A sós talajvíz további behatására a beton szilárd kötőeleme, a kalciumhidroszilikát is elbomlik és kalciumszulfoalumináttá, vagyis cementbacillussá alakul át. A gipsz 12, ä cementbacillus kristályainak képződése pedig 30 molekula kristályvíz felvételével jár. Az ezzel kapcsolatos igen nagymértékű térfogatnövekedés duzzasztó hatása a betont szétfeszíti. Az így megbontott beton egyre "lazább lesz, felpuhul s szilárdságát teljesen elveszti. Eleinte csak a beton külső felülete pusztul el, de ahogyan ez a kémiai átalakulás lassan a beton mélyebb részeibe is behatol, úgy pusztul a beton műtárgy belseje is. A pusztulás gyorsasága a talajvíz SOí-tartálmának koncentrációjától és a beton minőségétől függ. Nagyobb kencentráció esetén azonban 1—2 év elegendő ahhoz, hogy a beton műtárgy a megkívánt szilárdságát elveszítve, elpusztuljon. A szulfátos talajvíznek a betoncsatornákkal szemben kifejtett pusztító hatását igen szemléltetően mutatják a Budaörsi úti csator1. fénykép. A Budaörsi-úti csatorna a Csend-utcánál. Anyaga portlandcementbeton. Épült 1928-ban. A felvétel 1932-böl. A talajvíz SOs-tartalma 1563 mg/liter. A betont a felduzzadás már szétrepesztette.