Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A máza-szászvári villamostelep vízellátása

A máza—szászvári villamostelep vízellátása 105 Sow példányát gyűjtöttem, úgyhogy az északi Mecsekben a bucklandi szint kimutatható.) A szénképződményre az alsóliasz lotharingi emeletébe tartozó fedőrétegek települnek Magyaregregy—Kárász, Vékény, Szászvár, Császta és Nagymányokon. A lotharingi emelet az északi Mecsekben egyes helyeken pl. Szászváron szintekre jól tagolható és térképezhető kőzettani és faunisztikai alapon. így igen jól elkülöníthető az obtusus szint gripheás márgája és homokköve, az oxynotus szint sötétszürke homokköve (ez a homokkő pedig pl. Szászváron a bányavölgyben csak 2—5 m vastag) és végül a raricostatum szint szürke agyagmárgája. (Az egyes szintekre jellemző Ammonitesek bőségesen gyűjthetők.) Vadásznak (i. m. p. 42 és 49) az a megállapítása, hogy a juraszintek térképi elkülönítése eddig nem volt kivihető, nem általánosítható, mert pl. az északi Mecsekben főleg a liasz üledékeiben nagyon részletes felvételi munkával és gondos gyűjtéssel igenis elválaszthatók az egyes juraszintek, sőt térképezhetők is. A lotharingi emeletben az obtusus szint homokköve 30— 120 m vastag s az alsóliaszban ez az egyetlen számottevőbb víztartó réteg. Sajnos, az eddigi bányászati feltárások alapján, nagyobbmennyiségű vizet ez sem tartalmaz, ha csak nem nagyobb mélységben. Az alsóliasz fedőmárgára a középliasz szürkefoltos agyagmárgája települ (Kárász, Vékény, Szászvár és Császtán) s mindkét emelete a pliensbachi és doméri képviselve van. (Kárászon a templom felett pl. a mélyebb emelet, míg Szászváron a magasabb emelet van meg.) A felsőliasz, alsó és középső dogger rétegek kimutatása az északi Mecsekben ezideig még nem sikerült. Valószínűnek tartom, hogy Császtán és Szászváron a középliasz márgák egyrésze felsőliasz, illetve alsó doggernek fog bizonyulni, de az eddigi gyűjtéseim ennek bizonyítására még nem elegendők. A felső dogger vörös, tarka, gumós, meszes márgája és mészköve az északi Mecsekben, Magyaregregy—Kárászon a pikkelyes feltorlódás következtében háromszoros vonulatban, majd Vékény— Szászvár—Császtán egy keskeny vonulatban nyomozható ki. Ezeknek a rétegeknek a vastagsága jelentéktelen, 5—15 m. Hidrológiai szempontból a középliasz—felsődogger rétegeknek csak mint vízzáró rétegeknek van jelentőségük. A felső dogger rétegekre Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászváron vörös és zöldestarka gumós, majd vörös és fehér vastagpados, végül táblás és lemezes szaruköves maim mészkövek települnek s ezek a maim mindhárom emeletét képviselik. Vizet