Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 55 X. kerület (Kőbánya). Budapestnek egyik legnagyobb kerülete a X. kerület. Kőbánya, amely a székesfőváros legkeletibb részét foglalja el. Ez a Tisztviselő-telepet és a mellette fekvő Népligetet, továbbá a sörgyárak és téglagyárak telepeit, az új lóverseny-teret és a lovassági gyakorlóteret, a Kerepesi-temetőt, a köztemetőt és a Felsőrákosi-réteket foglalja magába. Ennek a nagy kerületnek a határai: északról a Kerepesi-út, északkeletről Sashalom és Mátyásföld, keletről Rákoskeresztúr, délről Pestszentlőrinc és Kispest, délnyugatról az Üllői-út és nyugatról az Orczy-út és a Fiumei-út. A terület nagysága 3576.07 hektár. A körülírt terület északi részét a Rákospatak szeli. Ennek környékét a Fedsőrákosi-rétek foglalják el. A Rákospatak a határral körülbelül párhuzamosan folyik és tőle, mintegy 1 km-re fekszik. A patak jobbpartja a határig a következőképen emelkedik: a Kerepesi-útnál a völgy talpa 20 m körüli magasságban van s a Cinkotai Nagyiccénél már 30 m-t ér el a terület. A Váltó-utcában a strandfürdő 22 m magasan fekszik s a határnál 30 m-t ér el a felszín, ott kisebb lapos térszint alkotva. Közben a Király-kilátódomb emelkedik ki, 32 m magassággal. A Korchus-malomnál a patakmenti rész 25.50 m magas, s tőle északra a határ 46 m-ig emelkedik. A Pióca-telepnél a völgy szintje 26.50 m magasnak becsülhető, míg a határ 41.50 m magas. A keresztúri határnál, azaz a hármas határnál a térszín magassága 44 m, míg a völgy csak 30 m-t ér el. Tehát látjuk, hogy átlagban 10 m magas part határolja itt a Rákos-völgyet, hol meredekebb, hol pedig lankásabb lejtővel. Maga a völgy ezen a kb. 6000 m hosszú vonalon, 30 m-től 20 m-ig esik, ami 16—17 cm esésnek felel meg 100 m-enkint. A völgy baloldali lejtője már nagyon lankás, ha a máv-vonalat vesszük határul, ahonnan már a Kőbányai-domb pereméhez számítjuk a területet. Ez a mindössze 300—400 méter széles sáv a patak felé átlagosan csak 5 m esést mutat. A patak részint már a határtól magával hozza vizét, részint pedig a jobboldali partból fakadó forrásokból gyarapítja. A patak egyik nagyobb vízgyűjtő területe a keleti oldal hármas határkövéhez közel fekvő Forrási-major környékén van; az innen származó víz területünkön meglehetősen vizes, nádas mélyedményeket alkot, amelyekben sokszor egész éven keresztül a felszínig terjed a talajvíz. A másik víztömeg a Király-kilátódombtól északra elterülő laposból származik, ahonnan északnyugati irányban folydogál a