Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

34 Horusitzky Henrik VIII. kerület (Józsefváros). A Józsefváros földrajzilag a Székesfőváros szívében fekszik, a IV., VII., IX. és X. kerületek között. Határai a következők: Múzeum-körút, Üllői-út, Orezy-út, Fiumei-út, Baross-tér és a Rákóczi-út. Területének nagysága 333.82 hektár. A VIII. kerület nagyobb részét a Duna egykori áradmányos területe alkotja, amelyet az egykor Pest területén keresztülfolyó Duna-ág szelt át, s egy másik pleisztocén part alatt gyűjtötte össze a partból fakadó vizeket, és az Orczy-kerten át folyt patak vizét. Ezen áradmányos terület a Teleki-tér nyugati oldalától, délre haladva, a Ludoviceum előtti parkig húzódik. A pleisztocénpart nyugati oldala tehát az árterületet, míg a keleti oldala a pleisztocénterraszt képviseli. Ezen part mentén táródnak fel a IX. kerület alapjának a kőzetei a fiatal takaró alatt. Nyugat felé az oligocénkori kékes agyagot találjuk, a parthoz közel, míg az árterületen, a takaró alatt a fúró felső mediterránkori eruptív tufára akad, amely lajtamészkő-padokkal váltakozik. A parton már szarmaciai mészkő vagy agyag és homok telepszik vékony rétegben a mediterránra. Geológiai szempontból a szarmata réteg vastagsága egészen jelentéktelen, alig 1—2 méter.® A mediterránt, bőséges feltörő vízzel a Ludoviceum-utca 4. szám alatt levő pincében is elérték, amint pár métert hatoltak a szarmatikumban. Hasonló volt valószínűleg az Orczy-kertben levő lllés-kút szelvénye is, amelyből eleinte állítólag kifolyt a víz, majd később alászállt. Ezt a kutat annak ellenére, hogy annak idején közkútnak minősítette a törvény, s a pesti oldalon a legjobb víznek mondták, most már betömték. Itt is csak lepelként fedi a szarmatikum a felső mediterránt. Az Orczy-kert déli csücskén az Örömvölgy-utca sarkán talán már pannóniai agyag telepszik, amely keletre azután nagyobb kiterjedésben fordul elő. Az elsorolt harmadkori kőzetek felszíne a következő mélységekben fekszik, a Duna 0 pontjához viszonyítva. A Rákóczi-téri vásárcsarnok helyén az oligocén agyag —1.47, —2.42 m mélységben érhető el, s holocén hordalék fedi, majd ráhordott, körülbelül 2.00 m vastag szemét egyengeti ki a területet, amelynek átlagos magassága a Duna 0 pontja felett + 8.38 m. A Rókus-kórház mögött és a Vas-utcában —3.00 méter körüli mély* Lásd: Dr. Schafarzik Ferenc: Budapest harmadik főgyűjtőcsatornájának földtani szelvénye. Földtani Közlöny, XXXIII. kötet, pag. 45. Budapest, 1903.