Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

30 Horusitzky Henrik s a másik helyen + 2.10 m magasan mértem a talajvizet. A nagy különbség onnan adódik, hogy a Hungária fürdőben a víz a pincét öntötte el, míg a Körúti fürdőnél még a kútban lehetett a víznívót mérni. így a mérések nem egyenlő feltételek között történtek, s inkább a második mérés tekintendő mérvadónak. Térjünk át most a terrusz-vizre. Ezen elnevezést csak lokálisan tartom helyesnek, megkülönböztetésül az előbbi víztől, amely árterületi víznek mondható. Normális vízállásnak tekinthetjük a szóbanlevő terraszon a Rózsák terén + 4.34 m, felülről 4.80 m, a Baross-téren + 6.61 m, felülről 5.13 m, a Regnumi plébánia templomnál + 7.60 m, felülről számítva 3.20 m magasan álló vízszintet. A magas vízállás az úgynevezett csikágói városrészben az alább jelzett helyekről szerzett adatok alapján átlagosan + 7 m magas volt, tehát a vízszint felülről számítva kb. 3.50 m mélységben volt elérhető. Ezen átlagszámot a következő helyekről kapott adatokból nyertem: 32. sz. Rottenbiller-utca 10. sz. háztulajdonostól, 33. sz. Rottenbiller-utca és István-út sarok Állatorvosi Főisk. igazgatótól» 34. sz. Rottenbiller-utca 23. sz. Állatorvosi Főisk. igazgatótól, 35. sz. Damjanich-utca 15. sz. Villanytelep vezetőjétől, 36. sz. Nefelejts-utca 39. sz. Ruzsicska Ferenctől, 37. sz. Garay-utca 44. sz. Rosenau Henriktől, 38. sz. Péterffy-utca 42. sz. Beck Gyulától, 39. sz. Péterffy-utca 44. sz. Bauer Mórtól, 40. sz. István-utca 40. sz. Bosány Károlytól. Az egyes számokat összehasonlítva a normális és a magas talajvizállásokkal, azt látjuk, hogy amint a rendes talajvíz keletre haladva emelkedik, úgy a magas talajvíz is fokozatosan magasabb nívót ér el, ha nem is abban az arányban. Itt is azt a megállapítást ismételhetjük meg, hogy amint a Dunától távolodunk, annál kisebb vagy semmi köze sincs már a Dunának a talajvízhez. Végül még meg kell említenem, hogy a Szövetség-utca 37. sz. ház pincéjében, ahol a pleisztocénpart húzódik, a járdától számítva kb. 7 méter mélységben szép forrásra akadtam, amely a parti kavicsból folydogált. Több ilyen forrás fakad a partból, de ezek most már a városban nem láthatók. A parti források lassan az altalajba szivárognak és itt-ott ismét feltörni igyekeznek a mélyebb pincékben.