Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

28 Horusitzky Henrik nek. Az Aréna-út felé, vagyis a Városligeti patak környékén a völgyben tőzeges lápföldet tár fel a fúró, ahol a lápföld ráfújt homokkal van eltemetve. Ilyen helyzet a Damjanich-utca végén, a Magna Domina Hungarorum egyházközség templom alapozásánál is észleltetett, ahol a fekete tőzeges földet kb. 4 m mélységben tárták fel. Itt csak azután következett a pleisztocénkori homok és kavics-hordalék, amely a felső mediterránkőzet közvetlen fedője. A mediterrán tengeri üledék ehelyütt átlagosan —0.30 m mélységben, a Duna 0 pontja alatt kezdődik. A Rózsák terén az erzsébetvárosi templom helyén a mediterrán képződmény már átlagban — 2.25 m-nyire a Duna 0 pontja alatt kezdetét veszi. Tehát a hord képes anyagnak a Duna felé bizonyos esése itt is észrevehető. Fúrások történtek a Garay-téren is, de azok adataihoz sajnos hozzájutnom nem sikerült. Áttérve a vízi viszonyokra, először a Duna holocén völgyében levő vizeket ismertetem, amelynek kapcsán meg kell emlékeznem az itt épült fürdőkről is, majd a terrasz-vízzel foglalkozom. A holocén Duna-völgyben a talajvíz fiatalkori hordalékban mozog, ahová részint az északi területről, a Duna felől szivárog Pest alá, részint a pleisztocén partból bugyog és igyekszik Pest pincéit vízzel megtölteni, s déli irányban tovább áramlani. Itt tehát a talajvíz szivacsként megtölti a terciérkőzetek felett levő egész rétegsort egészen a víztükörig, ahonnan a hajcsÖvesség törvényei alapján kapaszkodik tovább és a házak falait állandóan nyirkosán tartja. Aszerint, hogy milyen rétegeken keresztül mozog a víz vertikális irányban, különböző oldott vegyületeket és bacillustenyészeteket hoz magával s tenyészt tovább kedvező helyeken. Ilymódon azután a mélyebben fekvő helyiségek dohos levegőjűvé, egészségtelenné és lakhatatlanokká válnak. A normális talajvíz + 1.48 — + 2.20 méter között váltakozik. Az Izabella-téren a magyar színház előtt a talajvizet + 2.79 mnyire mérték. A BSzKRT. központi telepén (Kertész-utca és Akácfa-utca között) az 1920. évben még 4 kút volt, s az ötödik, 11—12 m mély kút a Kertész-utca és a Dohány-utca sarkán volt. Ezek között most már csak egy kút van meg, az Akácfa-utca 17—19. számú ház udvarán, ahol a kút 10.45 m mély és a víz benne majdnem 5 m. Itt a Duna 0 pontjához viszonyítva a víz tükre .4- 2.08 méter magasságban méretett. (Schuchmann Béla főfelügy. szerint.) E területen véletlenül négy fürdő is épült, amelyek valamenynyiét talajvíz látja el.