Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

26 Horusitzky Henrik Magyarázat az I. számú melléklethez. Az I. számú mellékleten ábrázolt hosszszelvény a pesti területet ÉK—DNY irányban szeli, az Andrássy-út vonalában, a főváros határától az Erzsébet-hidig. A fúrási adatokat Kozmann Tivadar ellenőrizte, kivéve a millenáris emlékmű alatt megfúrt mély artézi kút már rég ismert adatait és a Városligetben mélyeszteti négy 50 m-es kutatófúrást. A szelvény északkeleti végén, a Hajtsár-út és az Öv-utca között oligocén agyagból felépített antiklinálist látunk, amelyre mind a két oldalról felső mediterránrétegsor települ rá. A Körút táján ismét a kiscelli agyagnak vélt képződmény lép fel. A 2313 méter hosszú Andrássy-úton megfúrt agyag hovátartozása kissé még kérdéses. A Duna jobbparti részén a budai márga foglal helyet, amely a Gellért-hegyet övezi körül, majd a Dunában egy hatalmas vető mentén ér véget, ahol az emiitett kiscelli agyag simul hozzá. Az említett antiklinálison az alapkőzet a Duna 0 pontja felett +4 — + 7 m-nél veszi kezdetét, majd a Városligettől kezdve a Duna 0 pontja alá esik —2, — 3 m-nyire, sőt a hídnál csak — 7.50 m mélyen találták meg. A Köröndtől északkeletre a közelben találkozunk a pleisztocén parttal és a pleisztocén terrasszal, amely homokos kavicsból és sárga homokból épült fel. Ezen területen belül a szelvény szeli a Városligeti-völgyet és a Rákos-völgyet, ahol holocén lerakódásokat és tőzeges földeket is keresztülvág. A terrasz felszínének a magassága + 10 és +16 m között váltakozik. A pleisztocén parttól a Duna felé 10—14 m vastag holocén üledékkel és feltöltéses anyaggal van dolgunk, amelynek mintegy egyharmada kevert, szemetes anyagból áll. A talajvíz a Duna felé fokozatosan esik, a pleisztocén partnál pedig a nívója erősebb lehajlást árul el. A terrasz on a víz a homok- és kavicsréteg határán mozog. Az öv-utcánál + 10.00 m körüli magasságban érhető el, a Hungária-kőrútnál + 7.65 m-nél, a Városligeti tónál + 6.26 m-re süllyed, míg a parton túl, a Köröndnél már csak + 3.06 m, az Andrássy-út kezdetén + 1.37 m, az Apponyi-téren + 0.61 m-nél kering a Duna holocén rétegeiben. A 7400 m hosszú vonalon a talajvíz hozzávetőleg 9 m-t esik, ami 100 m szakaszon 12 cm-nek felel meg. A víz kéntrioxid- (SOsj-tartalma, a Hungária-körúti adat kivételével, 41—617 mg pro literben volt észlelhető. A Hungária-körútnál a kiemelt vízben 1608 mg-ot észlelt a vegyész.