Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához

Adatok az Ördögárok-völgy hidrológiájához 241 egyik fő tektonikai iránynak felel meg." A vetőt szelvényben és alaprajzban is ábrázolja. Egy pillantást vetve a térképre, nyilvánvalóvá válik, hogy maga a várhegyperem is a fent jelzett d.iszlokációs rendszer irányát követi, s hogy ennek az iránynak egyenes folytatása a Gellérthegy hévforrásokban dús pereme is. A várhegyperemet ilyenmódon az Ördögárok-völgy itt elszűktilő tektonikus árkának ÉK.-i partja, illetve rögeként foghatjuk fel, melynek folytatása DK. felé, a Gellértheggyel szemben már lépcsősen alásüllyedt. Az Ördögárok morfológiájából következtetve a Vérmezőnél már kiszélesedő völgy vetőrendszere némileg divergálhat, s a Szabó József által megfigyelt langyos vizek igy a Gellérthegy peremi termális törés folytatásában, az árok DNy. felé kiemelkedő szárnyának törései mentén, a várhegyperemi források pedig az ÉK. felé kiemelkedő szárny törései mentén szállhatnak fel. Azt hiszem nem tévedek, ha az alagút krisztinavárosi végén Szabó József által észlelt agyagosan széteső budai rnárgát mint a törés mentén felszállott héviz hidrotermális hatásának eredményét fogom fel, melyre visszavezethető az itteni szép baritkristályok keletkezése is. A budapesti hévforrásokat felhozó nagy termális vonalat eddig többnyire egy nagy, ÉD.-i irányú, a Duna mentén haladó vető illetve hasadékrendszerben keresték. Pávai-Vajna Ferenc dr. viszont ezzel szemben a Dunát harántoló s a hegység testébe vágódó tektonikai síkokat, pikkelyes feltolódások síkjait taríja a hévforrások felhozásában uralkodó tényezőknek és pedig főleg az EK.—DNy-i irányú rendszereket. Az elmondottak alapján itt megállapíthatónak vélem, hogy a Gellérthegyperem „termális vonala," mely természetesen nem egyetlen tektonikai síkot, hanem ezek rendszerét jelenti, itt az Ördögárok-völgy irányában halad tovább, tehát ÍÉNy.—DDK.-i irányú s a Várhegy DNy.-i és a Gellérthegy ÉK.-i peremével párhuzamos, mely irányhoz egy szakaszon a Duna is hozzásimúl, s mely tektonikai rendszer valószínűleg folytatódik tovább DK. felé is. A termális vonal DK.-i folytatását illetőleg ezen a véleményen volt néhai Schafarzik Ferenc is, midőn a következőket írta (4.): „... a budapesti termális vonal olyannak tűnik fel előttem, mint amely a Gellérthegy fokától nem délnek, hanem délkeletnek, Soroksár felé veszi irányát, további folytatásában pedig egyenesen Kecskemét szeizmikus területének céloz." Mint a fentiekben bemutattam, ez az irány változatlanul halad a Gellérthegy D.-i fokától Hidrológiai Közlöny. XV. 16