Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához

Adatok az Ördögárok-völgy hidrológiájához 239 száraz maradék adataiban. Eltérés mutatkozik a Ca, Cl, és HCos mennyiségében. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a józsefhegyi forráscsoport vizei már nagyon eltérő összetételűek, s a várhegyi vizek helyzete pedig a két nagy forráscsoport közé esik, ez az eltérés érthetővé válik. Esetleg a feltörő meleg vizet útjában a budai márgában lefelé szivárgó hideg vizek is hígítják. A 18 C°os hőmérsékletből kiindulva 1 1 42 C°-ú vízhez 2.8 1 évi középhőmérsékletű, 10 C°-os víznek kellene a meleg vízhez keveredni, hogy 18 C°-ú langyos vizet kapjunk." Tekintatbe véve tehát az eddigi adatokat, a határozott víznívómagasságot, a budai hévizekkel rokon kémiai összetételt, a víz teljes fertőzetlenségét és a víz hőfokát (18 C°), melynek egyébként nem volna szabad itt az évi középhőmérsékletnél magasabbnak lenni, meggyőződésem, hogy a várhegyi aknák vízében a budai terrnális forrásrendszer új tagját ismerhettem fel. A várhegyi vizek tárgyalását megelőzően megemlékeztem még két adatról, Szabó József nyomán (2.), melyek az Ördögárokvölgyben termális vizeket jeleznek. Szabó József az „Ivóvíz Budapesten" c. dolgozatában megemlékezik a Déli vasútnál mélyesztett kútról, mely 6 öl mélységig talajvizet, mélyebben azonban már bővebb 20 R° (25 C°) hőfokú vizet adott. A kút mélysége nem ismeretes, ma már be van temetve, de a vasúti osztálymérnökség tervrajzaiból helye még megállapítható volt. (Az osztálymérnökség tervrajzán 74. sz. tereptárgy, az állomás indulási oldalának D.-i végénél.) Ugyancsak nem hozzáférhető ma már a Krisztinakörúti Schachner ház kútja, (Krisztina-körút 75. sz.), mely 18 R° (22.5 C°) hőfokú vizet adott Szabó József szerint. Mindezen adatok ismeretében iparkodtam megkeresni azt a tektonikai rendszert, mely e mélységbeli vizeket a felszínre hozza, és megkeresni ezen források összefüggését a Gellérthegyi forráscsoport közeli termális területével. A Várhegy Ny.-i peremének tektonikai alkatát Szabó József még közvetlenül észlelhette, (3) ahonnan, az alagút végéről, egy flexurát ábrázol és ír le, a budai márga elvékonyodott és részben elszakadt rétegeivel. A kőzet közben szerinte „agyaggá morzsolódott." Ebből az agyagos részletből nagy barit kristályokat is ismertet. Papp Károly szintén leírja a rétegeknek ezt a flexurás elszakadását s a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: „A vetődés iránya összeesik az Ördögárok ÉENy.—DDK.-i irányú mélyreható hasadékával, mely hasadékvonal a budai hegységben uralkodó