Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához

Adatok az Ördögárok-völgy hidrológiájához 237 változott, a másik pedig az, hogy a XIV. sz. akna kútjába a víz alulról jut be és nyomás alatt áll, tehát egy meghatározott víznívót őriz meg. Ha ugyanis nem mint érzékeny hidrosztatikus mérleg szerepelne a kút vízoszlopa, és ha vizét nem alulról kapná, hanem az a felülről- lecsurgó vizekből gyűlne össze, akkor a kútnak állandóan tele, vagy a túlfolyás állapotában kellene lennie. A vízoszlop azonban itt az időnkinti hozzáfolyás után mindig újra helyreállítja a hidrosztatikus egyensúlyt. Erre vall a víztelenítési mű ezen szakaszának konstrukciója is. Ha ugyanis a csatornát az aknába az akna talpának szintjében kapcsolták volna bele, akkor az aknában levő kút vize állandó lefolyást és állandó hozzáfolyást is nyert volna és elöntötte volna a csatorna további szakaszát, ami nem lett volna kívánatos, mert feleslegesen gyarapította volna a csatorna vizét. Itt tehát a csatornával a víz nyomása által megszabott nívó fölé emelkedtek s így a csatorna teljesen száraz maradt s a kút vizének a csatornába ömlését is megakadályozták. Ezek a viszonyok határozottan arra vallanak, hogy itt valóban a mélységből fakadó hemitermával, vagy pedig a budai márgába felülről leszivárgó hideg vizek által lehütött termával van dolgunk. Hogy azonban megfigyeléseimből messzebbmenő következtetéseket vonhassak le, minden más lehetőséget is figyelembe kellett vennem és a lehetőséghez képest kizárnom. Fel kellett tennem magamnak a kérdést, hogy nem lehet-e ez a víz mégis valamely rossz állapotban levő szennyvízcsatorna megszökött vize, vagy nem azonos-e a budai márga réteglapjain és porózusabb rétegeiben szivárgó, a várhegyi alagút által is feltárt vizekkel? A fővárosi szennyvízcsatornák vize a Székesfőváros illetékes ügyosztályától nyert értesülésem szerint maximálisan 17 C" hőmérsékletű, télen azonban sohasem haladja meg a 12 C"-ot, viszont gyakran 4 C"-ig süllyed. Pedig ide a gyárak, fürdők stb. melegvize is sokhelyütt beletorkollik. Ez a körülmény a már vázolt adatokkal együtt már meglehetősen kizárja azt, hogy a víztelenítési mű vizének a szennyvízzel valami összefüggése volna. Végleg kizárja ezt a víz kémiai elemzése, melyet Gedeon Tihamér vegyészmérnök barátom volt szíves elvégezni. Szennyezésre valló anyagoknak, ammóniának, nitrátoknak még csak nyomát sem találta a XIV. sz. akna vizében s nitrit jelenléte nyomokban is bizonytalan volt. A víz oxigénfogyasztása alig nagyobb a budapesti vízvezeték vizénél. Ez a csekély szennyezés is felülről kerülhetett a tökéletlenül lezárt aknába, úgyhogy vizünket ideálisan tisztának tekinthetjük, mely-