Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Jaskó Sándor: A Pápai-Bakony hidrológiája

A Pápai-Bakony hidrológiája. Irta: Jaskó Sándor. A Bakony-hegység nyugati peremén egy morfológiailag s földtanilag önálló egységet képező rész különíthető el, melyet a tövében fekvő Pápa városáról Pápai-Bakony néven foglalhatunk össze. A magaslatokat karsztosodó, vízáteresztő mészkövek és mészmárgák képezik, a medencéket vízzáró pannon agyag tölti ki. Az agyag tetejére helyenkint víztároló kavics, homok és lösz települ. A legtöbb forrás ezekből a fiatal fedőrétegekből ered, ott, ahol a hátráló erózió megcsapolja őket. A kutak nagyrésze pár méter mélységben bő vizet talál a mediterrán és fiatalabb kavicstelepekben. Freatikus talajvizet főkép a Kisalföld széle felé, a teveli határban nyernek. Itt a vízzáró pannon rétegek vastagsága miatt, a felszín porhanyós talajának a laposokban összegyűlő vizét használják. A legelők 1—1.5 méteres kútjait a völgyfenék mocsaras alluviumába mélyesztve, egész a felszínig emelkedő zavaros szennyes vizet nyernek. Az ugodi mészkőfejtőktől délre pannon rétegekből fakadó Borgyakút-forrás természetes gyönge keserüvizet szolgáltat. Körülbelül 5 kilométerre északra tőle, területünk határán kívül, még több különböző ásványos összetételű természetes szénsavas forrás fakad, melyek mellett egy eredményesen működő gyógyrdő létesült a mult század folyamán. Az idősebb rétegekből nyeri vizét a túlfolyó Hamuház-kút. mely a vízzáró krétakorú szenesagyag és föléje települt griphaearnárga határán fakad. A felszínen karsztosodásra hajlamos mészkövek a mélyben vízzáró rétegek közbetelepülése folytán különböző nívókban állandó stabil karsztvízszerű víztükröt adnak. Több példával igazolhatjuk ezt: Bakonyjákón a falu közepetáján a szíkvízgyár kutat fúratott 270 m t. sz. f. magasságban. Vékony alluvium után 16 méteres pannon agyagon áthatolva krétakorú mészkövet ütöttek meg, melyből víz tört elő s felszökve hirtelen megtöltötte a kutat bizonyos