Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Dr. Jaskó Sándor: A Baradla-barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája

A Baradla barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája 201 öt méter vízszintes futás után 12.5 m-es függőleges aknában folytatódik és igen alacsony, vízszintes patakmedrű járatba vezet. A következő nyelő egy nagyobb terem sziklái tövében 27 m mélységre vezet a járat szintje alá. Igen érdekes, hogy itt a mélyben aránylag nagy üregek — így egy 10 m átmérőjű terem — alakulhattak ki. A fenéken körülbelül 30 méteres szakaszon követhető a mélyebb szintű meder, azután úgy felső, mint alsó folyásán annyira összeszűkül, hogy lehetetlen benne tovább hatolni. Több kisebb lefelé tartó kürtőn kívül említésre méltó még a legészakibb, melybe 35 m mélységig ereszkedtünk le az Ördöglyuk nyugati ágának végében. Az északi irányú, keskeny repedés baloldalán kútszerű járat függőlegesen vezet a mélybe. A fenéken agyagos vízmeder, van, amely rövid futás után ismét függőlegesen lefelétartó repedésekben végződik; ezek azonban már olyan szűkek, hogy nem lehet beléjük hatolni. Fig. 3. ábra. Kavicsgödör a „Cseppkőország-határkövé"-nél. — Schottergrube beim „Cseppkőország-határköve". Feltételezhetjük, hogy a hajdani Styx-patak vizének jórésze az egész Jósvafői-szakaszon több oldalágon, nyelőn keresztül elhagyva a barlangot, több kisebb repedésen át forrás alakjában