Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A békásmegyeri új artézi kút

A békásmegyeri új artézi kút. 173 1600 percliter, a kifolyásnál 24.7° C hőmérsékletű melegvizet. Az eocénkorú rétegekből felszálló melegvíz a fúrás felszínétől 5.70 méter magasságig szállt fel (zárt csőben), s itt érte el nyugalmi helyzetét. (A fúrás tengerszínfeletti magassága 105 m.) A triaszkorú rétegekből két hasadékból, éspedig: 530.40 m-ből 200 percliter, a kifolyásnál 25.6° C hőmérsékletű és 533.40 m-ből 200 percliter, a kifolyásnál 25.7° C hőmérsékletű melegvíz szökött fel. A triaszkorú rétegekből felszálló melegvíz a fúrás felszínétől (zárt csőben) hat méter magasságig szállt fel, tehát 0.30 méterrel magasabbra mint az eocénkorú rétegekből felszökő víz. Már ez a felszállási különbözőség is jelzi a két forráscsoport vize közötti egyéb különbözőségeket. Az elmondottakból látjuk, hogy a fúrás befejezése után tiz hasadékból összesen 2000 percliter felszálló melegvizet nyertünk. A fúrás folyamán a kifolyásnál és a mélységhen ismételten mértük a víz hőmérsékletét és mennyiségét az alábbi eredménnyel: 1934 augusztus hó 23-án Pávai Vajna Ferenc dr. jelenlétében a dachsteini mészkőből fakadó vizet külön mértük, mikoris menynyiségét 400 percliternek, hőmérsékletét a kifolyásnál 25.7° C-nak és 556 m mélységben mérve 31° C melegnek találtuk. (A levegő ugyanekkor 24° C volt.) 1934 augusztus hó 24-én a dachsteini mészkőből felszálló víz mennyisége 380 percliter, hőfoka a kifolyásnál mérve 25.4° C s 555 méter mélységben mérve 29.5° C meleg volt, és ugyanekkor a levegő hőmérséklete 23° C. 1934. augusztus 26-án a 127 mm külső átmérőjű béléscsövet 332 méterig felhúzva s azután eltömítve, a víz mennyiségét 1000 percliternek, hőfokát a kifolyásnál 25.4° C s 330 méter mélységben 27.5° C melegnek mértük. A véglegesen elkészített kút vízhozama 1800—2000 percliter közt váltakozott s a víz hőmérséklete a kifolyásnál 23.6—25.4° C közt ingadozott. A víz-hőmérsékletmérésekből megállapíthatjuk, hogy a felsőeocénkorú rétegekből jövő vizek nagyobb mérvben keveredtek karsztvízzel, mint a triaszkorú rétegekből fakadó vizek. A békásmegyeri új artézi kút vize is tipikus kevert víz, ugyanis a nagy mélységből feltörő juvenilis vizek, keverednek a felszínről leszálló karsztvizekkel. Egyeseknek az az elgondolása, hogy az északi langyos források környékén a mélységgel lényegesen emelkedik a víz hőmér-