Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A békásmegyeri új artézi kút

A békásmegyeri új artézi kút. Irta: Vitális Sándor dr* A háború utáni években Budapest székesfőváros fürödni vágyó közönsége mind nagyobb mértékben kezdi felkeresni a székesfőváros északi határában s annak folytatásában a már ősidők óta ismert római fürdőt, továbbá az újonnan létesült csillaghegyi és a békásmegyeri Attila-, langyos, kristálytisztavizű, természetes források körül létesített fürdőket. Ez indította arra Ember Sándor dr. ügyvéd urat,, hogy Békásmegyeren közvetlen a Duna partján fekvő kb. 6 katasztrális hold nagyságú telkén mélyfúrással vizet fakasztva a mai kor követelményeinek megfelelő fürdőt létesítsen. Az elhatározást hamarosan a tett is követte, ugyanis még a mult év (1934) tavaszán Maros Imre főgeológus tagtársunk kedvező szakvéleménye alapján Békásmegyeren Kis-csillag nevű telkén, mely a Margit-híd budai hídfőjétől északra a Duna mentén mintegy 9 kilométer távolságra fekszik, a Lapp-céggel egy mélyfúrást mélyíttetett, mellyel 1934 nyarán, bővizű új melegvizű forrásokat sikerült feltárni. Mivel a békásmegyeri fúrás a székesfőváros közelében a városligeti artézi kút után a legmélyebb vízfúrásunk, a fúrással feltárt új földtani és hidrológiai adatokat az alábbiakban bátorkodom a szakkörökkel megismertetni. Békásmegyer környékének földtani és hidrológiai viszonyaival már számosan foglalkoztak, újabban Schreier-Szentes Ferenc (1, 2, 3), akinek dolgozataiban az idevágó szakirodalom részletesen fel van sorolva s ezért a vidék földtani leírását mellőzöm s csakis a békásmegyeri fúrással feltárt földtani és hidrológiai adatok ismertetésére szorítkozom. A békásmegyeri új artézi kút rétegszelvénye a következő: Holocén. 1. 0.00— 0.80 m-ig humusz. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1935. március 27-i szakülésén.