Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

142 Horusitzky Henrik rákosi-réteken, még szűz talajokon akadtak, ahol pontusi-panno+ niai kőzet képezi az altalajt. Erről a kérdésről egyelőre csak annyit állapíthatok meg, hogy a víz kisebb-nagyobb aggresszivitása részint a kiscelli agyagban szétszórt pirit-szemcsék mennyiségétől, részint a lápíöldes területektől, majd pedig a talajok szennyezésétől, az illető környéken levő pöcegödrök és szeméttelepek számától függ. Lássuk ezekután a lápos területek elosztását. A legelterjedtebb a tőzeges talaj a Rákos-patak alsó végén és az onnan délíelé, a Városligeti-tóig húzódó földsávon, ahol gyakori vízállásos mélyedményekben tőzeg képződésére alkalmas helyek kínálkoztak. Hasonló kisebb foltok vannak még a Rákos-patak völgyében, ahol még ma is találkozunk nádas foltokkal. Budapest déli részén, a régi lóversenytéren, a kimagasló homokbuckák között gyakoriak a mélyedmények. mocsaras területek, s ott, ahol a talajt megfúrják, majd mindenütt tőzeges lápföldre akadnak. Ezek a területek két szempontból bírnak fontossággal; részint a víz aggresszivitása szempontjából, részint gyenge hordképességüknél fogva. Ilyen helyen épült a Magna Hungarorum Domina katolikus plébániatemplom is, ahol a tőzeges altalaj miatt 500 pillért kellett beverni, hogy a templom biztos alapot nyerjen. (Lásd az V. számú mellékletet, 137. old.) Épp ilyen fontos a feltöltött területek ismertetése, hogy ne járjon esetleg egy nagyobb épület úgy, mint a Stefánia-úton épült Magyar Királyi Földtani Intézet, amelynek egyik sarka, szemétdombra lévén felépítve, süllyed. Végül azon kérdésre szeretnék még röviden megfelelni, hogy a talajvíz feltörésének elkerülése, az aggresszívitás ellen való védekezés és így a csatornák biztos megépítése s az utak, épületek számára hordképes alapról való gondoskodás lehetséges-e? Meggyőződésem szerint igen. A lápos területek és a szeméttel feltöltött helyek pontos kijelölése egy erre a célra szolgáló kataszteri térképen, csak pontos és lelkiismeretes munkát igényel. Ebben az irányban különben már folynak munkálatok, csak az a kár, hogy az adatok még szét vannak szórva és a fúrások nem egyöntetűek. A talajvíz korlátozására vonatkozólag két nagyobb munka volna keresztülviendő. Előszöris a Duna-víz beszivárgása volna megakadályozandó, másodszor az északkeletről a Főváros alá igyekvő vizet kellene felfogni. Egyik sem lehetetlen. Az előbbiről