Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

12 Horusitzky Henrik központi fűtés gépház-pincéjében jelenleg is 50 cm magasan áll a talajvíz. Július hó 29." A fenti adaton kívül a következő magánházak pincevizeiről is tudomást szereztem: 3. Váci-utca 12. sz. Harkányi Bélától, 4. Váci-utca 18. sz. Havas Antaltól, 5. Váci-utca 17. sz. Hein Istvántól, 7. Piarista-utca 10. sz. Schopper J. G.-tóI, 9. Eskü-tér 1. sz. Maróthy főigazgatótól, 14. Múzeum-körút 31. sz. Stephani Ervintől, 17. Fővám-tér 5. sz. Nagy Imrétől, 18. Irányi-utca 7. sz. Helle Károlytól, E nyolc pincevízi adatból kiviláglik, hogy az akkori magas talajvíz a Duna 0 pontja felett + 3.40 — + 3.80, átlagban + 3.58 mnyire, a felszíntől számítva 3.50—5.90 méter mélyen szivárgott. Tehát míg az eddigi adatok alapján, a normális talajvíz szintje + 2 m, a magas talajvíz + 3.58 m körüli szintben mozog. Arra is áll két adat rendelkezésemre, hogy a talajvíz itt Pesten milyen lassan száll alá: 13. a gróf Károlyi-telken 1920. év szept. 7-én + 2.60 m, 19. a Cukor-utcai iskolában 1920. év szept. 13-án + 3.05 muyire állott a talajvíz. Egyik adat sem felel meg sem a normális, sem a megelőző magas vízállásnak. Ez a mérés azonban már a nagy áradás után 6 hónappal történt. Tehát akkor, amikor a tavaszi árvíz már alább szállt, de a magas vízállás a normális talajvízszintet még nem érte el. Ez a megfigyelés szép példa arra, hogy a talajvíz, mely vertikálisan gyorsan emelkedett, itt Pesten, ahol a víznek a lefolyása annyi akadályba ütközik, milyen lassan szállt alá. 1.58 m-es különbségről van csak szó, és mégsem volt elegendő 6 hónap ahhoz, hogy a Belvárosban a normális talajvízszint helyreálljon. A talajvíznek az áramlása észak-déli irányú, mondhatni a Dunával párhuzamos, miután az egész szakaszon a Duna oly hatalmas gáttal van körülvéve, hogy ezen a szakaszon belül nem igen van lehetősége a víznek egyenesen, mondjuk kelet-nyugati irányban, a Dunával érintkezni. Különben e területen a talajvíz régente is csak déli irányban folydogált, kivéve az áradások idejét, amikor az árvíz, amint lehetett, egyenesen a Dunába folyt vissza.