Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

100 Horusitzky Henrik 98. Komáromi-út 13. sz. házból a bejelentő Lieberniann Samu, 355. Mogyoródi-utca 115. sz. házból a bejelentő Kováts József, 358. Vezér-utca 116. sz. házból a bejelentő özv. dr. Gálffy Dénesné, 360. Vezér-utca 84. sz. házból a bejelentő a háztulajdonos. A komáromiúti házban + 11.20 m, a Mogyoródi-úton és a Ve­zér-utcában levő házak pincéiben + 16.80 m magasan mértein akkor a talajvizet. A rendes talajvíz ugyanazon a vidéken a Ko­máromi-út környékén + 9.00m, a Vezér-utcában + 14.00 és + 15.00 m között szokott lenni.­Az 1920. évben, amikor az év elején a magas talajvíz tanulmá­nyozásával engem a Magyar Királyi Földtani Intézet Igazgatósága megbízott, amint a fenti jegyzékből látjuk, nem sok adatról kap­tam bejelentést. Annál nagyobb jelentőségű a Székesfőváros Pol­gármesteri hivatalának akkor kiadott rendelete, hogy a meglevő összes ásott kutak, amelyekben a talajvíz állása a legjobban meg­figyelhető, írassanak össze. Ebben a munkában jelentős részt vett ki a VII. és X. kerületi elöljáróság is. Az így nyert adatoknak most ezen munka megírásánál nagy hasznát vettem. A VII. kerület elöljárósága 1921. év január hó 14-én a követ­kező jelentést terjesztette fel: „Hivatkozással a 71455/1920. sz. hatá­rozatra, a VII. kerület területén levő természetes kutak összeírására vonatkozó kezelőtiszti jelentéseket és jegyzékeket beterjesztettük." A fáradtságot nem kímélő elöljáróság akkor 578 ásott kutat jelen­tett be. A X. kerületi elöljáróság az elcsatolt, jelenleg a XIV. kerület­hez tartozó területről, 230 hasonló kútról számolt be. (A többit lásd a X. kerület ismertetésénél a 60. oldalon.) A fontosabbak közül 130 természetes ásott kútat magam mér­tem meg és adatait e munkámnál felhasználtam. A megmaradt ku­tak közül kb. 20 kút oly erősen be volt fedve, hogy azok megmé­rése nem volt módomban. 100 kút pedig tudtommal már be volt temetve. Az összegyűjtött adutok alapján a talajvíz a Rákos-patak jobb oldalán + 8.00 — + 19.00 méter között, s a Rákos-patak bal oldalán + 6.00 — + 16.00 méter magasságban folydogál. Hogy a Duna vize mennyire nem érinti már ezen területet, azt a fúrások mélyesztése idejében mért dunavíz állása teljesen iga­zolja, amennyiben a dunavíz ugyanakkor, a Duna tükre 0 pontja felett, csupán + 0.76 — + 1.18 méternél mozgott. (100.. 211., 218.. 219., 220., 247., 253. számú megfigyelések szerint.)

Next

/
Thumbnails
Contents