Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

ifj. Noszky Jenő dr.: Adatok Lókút község vízellátásának kérdéséhez

Adatok Lókút község vízellátásának kérdéséhez 91 stb. csoport, illetőleg a tetején a turriliteses márga vízzáró szintje van: vizet tehát ezek fedőjében remélhetünk. Azonban a turriliteses márgák helyileg vizet nem szolgáltathatnak, hiszen kint vannak a felszínen, meg különben is igen csekély elterjedésűek. Nincsen fedőjükben vízgyűjtő rétegcsoport, s így mint vízzáró rétegsoron a csapadékvíz azonnal lefut. Tehát Lókút vízellátása szempontjából csak a középső kréta legalsó, bazális szintje jöhet számításba. Mielőtt a lehetséges megoldásokkal foglalkoznánk, vessünk pillantást a falu körül észlelhető tektonikai jelenségekre is, melyek a sztratigráfiai okokon kívül a vízellátás mostohasága szempontjából szintén nagy jelentőséggel bírhatnak. A térképen feltüntettem a kinyomozható, vagy joggal feltehető tektonikai vonalakat, s így azonnal szembetűnővé válik, hogy milyen kedvezőtlen a falu fekvése hidrológiai szempontból. Egészen érdekes jelenség, hogy épen a tektonikailag legzavartabb területre esik a falu lakott része. A Kávás hegy klasszikusnak mondható júraalsókréta szelvényének déli szélét hossz-vető mentén egy a mélybe vetett rög kíséri. Igen valószínű, hogy ez a nagy vető a falun is keresztülhalad. Vele közel párhuzamosan É-on egy szintén elég nagy vető, illetve tektonikai vonal mutatható ki, amelynek hatására az alsókréta legidősebb és a középső-kréta legfiatalabb tagja került egymás mellé a templom környékén. E hosszanti tektonikai vonalakra haránt irányban egy egész keresztvető rendszer volt kimutatható. A két tektonikai irány összekombinálódása folytán élesen körülhatárolt rögökre tagolódott szét az egész terület. Azonban, ha egyszerű vetőkről lenne sző, akkor az egyes rögök közt nem volna szabad akkora rétegtani különbségeknek lenni, mint ahogyan azt a mellékelt térkép mutatja. Teljesen igazolja a terület kicsinyben dr. t. Roth Károly egyetemi tanár úrnak az Északi Bakonyról vallott azt a nézetét, hogy itt nem egyszerű vetődésekkel van dolgunk, hanem a lesüllyedésen kívül még horizontális irányban való eltolódásoknak is kell szerepelniük. Ha ez nem így volna, például miként magyarázhatnánk azt, hogy a kávási rög biacone-je és a rá transzgredáló középső-kréta sor közt hézag mutatkozik, míg a templomtól É-ra fekvő, egészen közeli rögben ugyancsak a biancone képződmény és a transzgredáló középsőkréta bazális képződménye között már a magasabb szintre utaló brachiopodás-echinoidás, stb. alsókréta képződmény is jelen van, kb. 80 m vastagságban.