Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)
Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez
Adatok az Ipolyvölscy hidrológiájának ismertetéséhez 61 A mai Ipolynak, mint a Duna mellékfolyójának kialakulása csak a pliocén után, a pleisztocénban következett be. Mégpedig akkor és csak akkor, mikor a visegrádi Dunaszoros, tehát a modern értelemben vett Duna már kialakult. Mikor a Duna egyik É—ÉNy-i irányban visszavágódó mellékpatakjának sikerült a Szob vidéki vízválasztón az alacsonyabb szintű andezit- és lajtamészkő hátságot (ennél tehát a délbörzsönyi fiatal süllyedéseknek is jelentősebb hatása lehetett) átfűrészelni és a Börzsöny nyugati tövén levő, középső miocén medence kitöltésen gyorsan felhatolva elérni és — ahogy a geográfusok mondják — lefejezni az Ösipolyt. Vagyis mélyebb nivójú, nagyobb esésű voltánál fogva magához ragadta vizét és déli irányba kényszerítette folyását. A kapturától nyugatra eső Ösipoly-részlet azután víz hiányában elsorvad és további oldalvölgyeinek egy része is lassankint az Újipolyhoz csatlakozik — egészen a 22 hórás csapású Búrvölgyéig. Tovább Ny-ra levő völgyeit pedig, — így a jókora Szikincét — a kialakuló Garam kapcsolja be vízkörnyékébe. Hasonló kapturák, lefejezések, vagy elhódítások, ha kisebb mértékben is, több helyt történtek a Börzsönyben és a visegrádi hegységben. így a Katalinvölgy iránya és kifejlődése is nagyon hasonló az Ipolyéhoz. Ez is keleten a Naszál tövén az oligocén hátságon ered ma és az andezites magaslatokat töri át keletről nyugat felé, vagyis a Duna folyásával ellentétes irányban haladva. Tehát megelőző hidrográfiai erózióbázisa, valamint a Dömös-Pilismaróti területeken Cholnokytól kimutatott 1, régi völgyeké is, nyugaton, a Kisalföld süllyedésében volt. Ezeket is, mint az Ipolyt, az ó-pleisztocénben fejezik le lassankint a Duna felé a délről-északra, illetőleg északról-délre visszavágódó, rövid, de nagyesésü mellékpatakok. Ezekben próbáltam az Ipoly fejlődésmenetét és mai kialakulásának problémáját annyira-amennyire lehetett, körvonalazni. Minden esetre nagyon érezhető, hogy épen a legkritikusabb, kapturás részekről az Ipolyság vidékéről hiányoznak a pontosabb adatok, és ma hozzájuk sem férhetünk; miért is igazán nem lehet e kérdést megoldottnak tekinteni. De az eddigi adatok, észleletek és az analógiák alapján is, ilyesfélére kell következtetnünk. 1 Morphológia (Budapest. 1926. Kir. Magy. Egyet. Nyomda, p. 74—75.)