Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

44 Dr. Noszky Jenő Mindezek részleteibe e helyt természetesen nem lehet bele mennünk s így csak azokat a természeti tényeket óhajtom előadni, melyek tárgyunk körébe vágnak. Ezek beszédes volta úgyis, minden kommentár nélkül — elég lehet a gondolkodni tudó embernek. A fősúlyt a speciális hidrológiai részre óhajtván helyezni, a földtani összefüggéseket most csak annyiban érintem röviden, amennyiben nélkülök az oksági viszony nem volna megérthető. Azért is az idevágó terület felépítését és szerkezetét csak vázolom, hogy révükön a mai formákat és a mai vízrajzi, stb. állapotokat létrehozó, paleográfiai és paleohidrográfiai fejlődés levezethető legyen. A következő közleményhez pedig majd előadom még azokat a hidrológiai tényeket és problémákat, amelyek többek közt a mai vízrajzi helyzetre, azután a különböző ásványvizekre és egyéb forrásokra, ártézi kutakra, vízellátásra, valamint az egyéb, látszólag kisebb tárgykörű, de esetenkint nagyon is életbevágóvá fejlődhető kérdésekre — vonatkoznak. Az idevágó adatok azonban, sajnos, még messze állanak a teljességtől. Az általános geológiai bejárásoknál, felvételeknél ugyanis a geológusnak rendszerint egyes kiválasztott tényezőkre kell figyelnie elsősorban s így a többit csak épen — érintheti. Meg azután számos követelményt, amelyek pl. sorozatos megfigyeléseket igényelnek — fizikailag is lehetetlen kielégítenie, különösen egy ilyen nagyobb területen: és az összes lehetséges speciális esetekről. Ezért is egyes problémákat csak épen hogy körvonalaznom lehet. Azonkívül az adatok pontossága és kimerítősége dolgában is nagyon különböző a helyzet. Hiszen nem is szólva az autopsiának számos esetben való pótolhatatlanságáról, az 5145 km

2-nyi vízterületű Ipolyvölgynek több mint a feléről, nemcsak hogy a rendszeres, modern geológiai felvétel, minden idevágó kérdés bázisa — hiányzik, de sok helyről jóformán más adatunk sincs, mint a bécsi geológusoknak, a mult század 70-es éveiben készült és nagyon átnézetes, földtani térképe, amelyhez rendszerint csak a megfelelő, erősen lekicsinyített méretben férhetünk hozzá. így persze eliminálódtak valamennyire a gyorsított munkából, stb. eredő hibái, ellenben az észlelési adatok hézagain ez természetesen mit sem változtathatott. Ugyanis az eredetieket 1926-ban volt alkalmam látni Bécsben. A 28,800-as felvételi lapjaikon a bejegyzések a gyorsított eljárás miatt rendszerint csak a kocsival járható, főbb útvonalak mentére szorítkoztak. Ez pedig a természetben 6—8 km-t is meghaladó kimaradásokat jelent. Már pedig hogy 6—8 km-es sávokon, ill. az ezeknek megfelelő 36—64 km

2-