Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Dalmady Zoltán dr.: A balneológia és hidrológia kapcsolatáról

A balneológia és hidrolóiíia kapcsolatáról 23 a homoktól a lápokig minden, amit a fürdőtan gyógyítás céljaira fölhasználni szokott. A gyógyításra használt anyag annyira különböző nemű és a gyógyító hatás oly kevéssé értett, hogy ez anyagok elbírálásának utjai és módjai még nincsenek megállapítva. Előre látható, hogy az ebbe a csoportba tartozó különböző anyagok jellemzésére egységes szabályokat nem lehet felállítani s e körülmény ott fogja hatását kellemetlenül éreztetni, ahol átmenetekről, a típusos peloidokról lesz szó. A gyakorlat szempontjából mindenesetre célszerű lesz lehetőleg széles határt vonni az iszapok és a lápok között, úgy amint az már mostan is megtörténik. Az iszapok jellemzésénél célszerű a vízben oldható alkatrészek mennyiségi és minőségi meghatározása, a vízben oldhatatlan alkatrészek fizikai és kémiai jellemzése. A fizikai jellemzésben megkívánhatjuk az átlagos szemcsenagyság, a pórus-térfogat, a képiékenységi együttható (plaszticitás) és a használatos konzisztenciájú keverék hővezető-képességének meghatározását. Kiegészítheti ez adatokat az egyes alkatrészek fajsúly szerinti különválasztása, a részletes ásványtani jellemzés és az üledékképződés körülményére való következtetés. A lápoknál a vízzel kioldható alkatrészek elemzése különös tekintettel legyen a szabad savgyökre, a cserző hatású fémionokra (különösen ferri-ion) és az úgynevezett huminsavakra. Kívánatos továbbá a használatrakész elegy néhány fizikai tulajdonságának: fajsúly, viscositás, hővezetőképesség, fajhő, stb. meghatározása és végül úgy a kioldható anyagok, mint a használatos elegy cserzőképességének meghatározása, vagy az érzékenyebb ipari-technikai eljárásokkal, vagy vörösvérsejtek oldási indexének meghatározásával. Igen sok esetben különös jelentőségű lesz bizonyos fizikai, vagy vegyi tulajdonságok részletes vizsgálata, így kénhidrogén, konyhasó, karbonátok kimutatása, ismert töménységű oldatok lúgossági foka, a mikroszkópi kép, különös tekintettel a kovaszivacsok, diatomaceák és bacillariaceák kimutatására és végül a radioaktivitás meghatározása. A peloidok sorába oly különböző természetű üledékek tartoznak, hogy elemzésükre egységes utasítást adni nem lehet. A geológusnak, illetőleg geológiailag képzett kémikusnak az orvos-balneológussal egyetértve kell esetről-esetre megállapodniok abban, hogy a szóbanforgó anyag mily vizsgálatoknak vettessék alá. Nagyon természetes, hogy a gyakorlat számára elsősorban a valóban használatra kerülő anyag megismerésének van fontossága. Különö-